Még a walesi herceg is a lábai előtt hevert: ismerd meg a 100 éve elhunyt Blaha Lujzát!


Még a született tehetségek sem kerülhetik el képességeik fejlesztését. Jól tudta ezt Blaha Lujza is, aki bár az anyatejjel szívta magába a színészet és éneklés művészetét, folyamatosan képezte magát. Ez pedig a legváratlanabb módon segítette hozzá ahhoz a sikerhez, ami előtt még a koronás fők is fejet hajtottak. Ismerd meg az operaénekesnőt, akiről az illusztris budapesti teret is elnevezték!

A legendás magyar operaénekesnő gyakorlatilag beleszületett a színházi világba 1850. szeptember 8-án. A Reindl Ludovika néven született díva édesapja eredetileg a szabadságharc katonája volt, aki leszerelése után Várai Sándor művésznéven lett vándorszínész. Édesanyja, Ponty Alojiza szintén színésznő volt, szülei pedig épp úton voltak, amikor beindult a szülés. Végül egy falu széli házban látta meg a napvilágot.
A kislány – akit édesanyja után hívtak Lujzának – gyerekkorát a díszletek között töltötte, mivel szüleinek nem volt módja másra bízni. Miután a lány édesapja hat éves korában elhunyt, édesanyja egy évvel később feleségül ment egy díszlettervezőhöz. Blaha Lujza négy éves korában már statiszta volt, ötévesen az előadások között énekelt. Első komolyabb szerepét nyolc évesen kapta a Koldusnőben, tizenhárom évesen pedig már önálló szerepeket játszott.

Csakhogy a színpadon túl szegénység, hideg, éhezés, állandó utazás volt a vándorszínészek sorsa. Elemi iskolába nem is járt, színésztársa tanította meg írni és olvasni nyolc évesen. Talán ez is lehetett az oka, hogy alig 16 évesen feleségül ment a nála két évtizeddel idősebb Jan Blaha (magyarosított néven Blaha János) nevű cseh származású karmesterhez. A férfi zenei ismeretekre oktatta, felesége kedvéért pedig magyarul is megtanult és ő volt az, aki igazán beindította Blaha Lujza karrierjét.
A házaspár eleinte Debrecenben telepedett le, nem sokkal később pedig Bécsbe költöztek. Ott a karmester a kapcsolatait kihasználva bejuttatta az operába vendégszereplőként, ahol hamar közönségkedvenccé vált. Amikor Blaha Lujza első férje négy év házasság után elhunyt, a 21 éves díva már ünnepelt sztárként tért vissza Pestre.
A Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, ahol operettekben, operában, valamint az opera műfaját népies elemekkel ötvöző népoperában ért el nagy sikereket, amihez tánctudásra is szüksége volt.
Pesti előadásai mellett Székesfehérvárott, valamint Bécsben is vendégszerepelt, ekkor kapta meg a nemzet csalogánya nevet. Nem csak a Nemzeti Színház felvirágoztatása, hanem a pesti, zömében német ajkú lakosság magyar nyelvtanulása is az ő hatására indult be igazán.

Népszerűségét jól jelzi, hogy amikor a walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd brit király Budapestre látogatott, előadását látva ő maga kérte, hogy mutassák be neki Blaha Lujzát. Csakhogy amilyen nagy sikereket ért el a világot jelentő deszkákon, magánélete olyan zavarosan alakult.
A legendás díva bár háromszor ment férjhez, saját bevallása szerint egyik házastársába sem volt szerelmes. Első férje legalább támogatta karrierjét, ám a második delikvensről már nem volt elmondható ugyanez. Soldos Sándor földbirtokossal kötött frigyéből ugyan született egy lányuk, a később szintén színészi karriert építő Blaha Sári, a konok, erőszakos férfi inkább volt kolonc, mint valódi társ. Senki nem lepődött meg, amikor öt évvel később elváltak.

Harmadik férjével, Splényi Ödönnel kötött házassága ugyan 28 évig tartott, de ezt sem a szerelem tartotta össze. Ha hinni lehet a pletykáknak, Blaha Lujza élete nagy szerelme színésztársa, Tamássy József volt, aki sokak szerint törvénytelen gyerekének, a később államtitkárként tevékenykedő Blaha Sándornak az apja volt. (Az apa kilétére soha nem derült fény.)
1875-ben a Népszínházhoz szerződött, ahol operettszerepekkel folytatta sikerszériáját. Amikor a Nemzeti Színház elindította az örökös tagok intézményét, Blaha Lujzát érte az első hely megtiszteltetése.
Komoly szakmai kihívást jelentett számára, amikor a Nemzeti Színházat összevonták a Népszínházzal, ami annak a népopera műfajnak a halálát jelentette, amiben a legotthonosabban mozgott. Kénytelen volt prózai szerepekben megmutatkozni, ám sikerrel vette az akadályokat, mivel 1909-es a Sári bíró, illetve a Lányom című Móricz Zsigmond adaptációkban nyújtott szerepéért oda voltak a kritikusok.
Kevesen tudják, de Blaha Lujza filmekben is szerepelt: Csíky Gergely A nagymama című némafilmjében játszotta a címszereplőt. Csakhogy a némafilmek vastag sminkje, a karikatúra szerű gesztusok, valamint a hang hiánya miatt viszolygott az egésztől.
Hivatalosan 1909-ben vonult vissza férje halála után, ám vendégszerepek erejéig vissza-visszatért a színpadra. Élete utolsó éveiben végig betegeskedett, utolsó évét pedig ágyban töltötte 1926. január 18-i haláláig. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Blaha Lujza nem csupán operetténekeső volt: élő bizonyíték arra, hogy a kultúrának milyen fontos szerepe van egy ország életében, történelmének alakításában. Ugyanis énekhangja révén népszerűvé tette a magyar nyelvet, felfuttatta a nemzeti színházi életet, ami a nemzeti identitás egyik alappillére lett.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.