Elképesztő dolgot fotóztak Csernobilban - Kísérteties állatok bukkantak fel a katasztrófa-övezetben
2026.04.23.
Meglepő felfedezést tettek a kutatók: szellemlovakat fotóztak a csernobili tiltott zónában. A ritka mongol lófaj jelenléte ékes bizonyítéka a természet ellenálló képességének, ami újra meghódítja a csernobili katasztrófa környékét.
Mintegy 40 éve történt az emberiség legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, ám a terület emberek számára még mindig lakhatatlan. Az állatok azonban újra elkezdték birtokba venni a csernobili katasztrófa helyszínét, nemrégiben pedig ott tűntek föl szellemlovak, ahol a legmagasabb a radioaktivitás koncentrációja. A homokszínű lovak vígan élik életüket a nukleáris pokolban.
Forrás: Getty Images
Szellemlovak Csernobilban
- A csernobili katasztrófa egyik legfertőzöttebb részén ma lovak legelésznek.
- A Przsevalszkij-lovakat eredetileg kísérletképpen telepítették az atomreaktor környékére.
Élet a csernobili katasztrófa árnyékában: lovak a tiltott zónában
Amikor 1986. április 26-án felrobbant a csernobili atomreaktor, több ezer négyzetkilométert tett lakhatatlanná, tízezreket kényszerített evakuációra. A nukleáris katasztrófa környékén a mai napig olyan magas a sugárzás mértéke, hogy az pár óra alatt végezne egy emberrel, így egy vármegyényi terület még mindig alkalmatlan a lakhatásra.
Azonban az állatvilág már elkezdte visszahódítani a szennyezett területet. Igaz, nem minden probléma nélkül, hisz a sugárzás hatására mutációk alakultak ki, az ezekkel született csernobili állatok pedig gyakran feltűnnek az internetes hírek között.
Azonban nem minden állatfaj szenvedte meg a radioaktív sugárzást: az AP hírügynökség beszámolója szerint a csernobili tiltott zónában Przsevalszkij-lovakat figyeltek meg, amik békésen élnek a környező vadonban.
A homokszínű, zömök, kistestű lófélék jelenléte azért keltett akkora szenzációt, mivel a fajt 1969-ben a vadonban kihaltnak nyilvánították, csak a fogságban tartott példányok tenyésztésének köszönhetően maradtak fenn.
A Przsevalszkij-lovak egyik különlegessége, hogy a háziasított lovak 32 kromoszómapárjával szemben ők 33-al rendelkeznek. A Mongóliában őshonos faj mongol nyelven „takhi” névre hallgat, ami szellemet jelent, tudományos nevét pedig a vadlovat először leíró orosz tudósról kapta. A megfigyelések alapján nagyszerűen alkalmazkodtak a zord körülményekhez: kisebb ménesekben élnek, elhagyatott épületekben húzzák meg magukat a csernobili vadlovak.
A csernobili területen élő populációt 1998-ban telepítették be kísérletképpen, aminek fennmaradása kisebb csodával ér fel; a szaporításnak és telepítési programoknak köszönhetően a faj egyedszáma napjainkra elérte a 3000-et.
Csernobili állat képek: a lovakon túl
A mongol szellemlovak jelenléte a zónában azért olyan kiemelkedő, mert egy korábban kihalás szélén álló faj egyedszáma kezdett gyarapodni egy életre legkevésbé alkalmas területen. Azonban nem ők az csernobili állatok a nukleáris katasztrófa körzetében: farkasok, hiúzok, medvék, szarvasok is birtokba vették a körzetet.
További cikkeink Csernobilról:
