Nehéz a matek? Ne aggódj, nem a te hibád: az idegtudomány megmondja, miért állsz hadilábon a számokkal
2026.04.11.
Egyeseknek úgy ment a számolás, mint a karikacsapás, míg mások még egy kettesért is vért izzadtak számtanórán. Gondolkoztál már mi lehet ennek az oka? Az idegtudomány végre megválaszolta, miért volt a mumusod a matematika.
Sokaknak még felnőttként is a rémálmaiban szerepel a számtanóra rossz iskolai élményeikből fakadóan. Sérült lelkük számára gyógyírként szolgálhat annak kutatásnak az eredménye, ami az idegtudomány segítségével vizsgálta a számiszony okait. Ugyanis az, hogy egyesek számára nehézséget okozott és okoz a matematika, nem lustaság, hanem az agyi felépítés az oka. Ismerd meg a felmérés részleteit!
Forrás: Getty Images
Matekfób gyerekek agya
- Az, hogy egyeseknek nehezen megy a matekfeladatok megoldása, elsősorban idegi felépítésből fakad.
- Egy kutatás rejtett mechanizmusokat fedezett fel a matematikai képességekről.
Miért nem megy a matek? Egy kutatás részletei
A matematika tudományához való hozzáállás több tényezőn múlik, hisz már a tanár puszta személye, oktatási módszere is sokat vet a latba. Azonban egy olyan mintázat is kirajzolódik, ami nem az edukációval magyarázza a szerényebb eredményeket, hanem az agy felépítésével. A számolás és logikus gondolkodás alapvetően a bal agyféltekéhez köthető, így akinek ez aktívabb, jószerivel erősebb eredményt ér el a felmérőkön.
Egy nemrégiben lezárult kutatás azonban rávilágított, hogy nem elsősorban a számokkal és matematikai logikával összefüggő agyterületek aktivitása a fő szempont. A Stanford Egyetem kutatói olyan második, illetve harmadik osztályos gyerekeket kérdeztek akiknek egyik fele jó eredményeket ért el matekból, a másiknak viszont nehézségei akadtak.
A feladat egyszerű volt: 1-től 9-ig számokat mutattak nekik, és néhány másodperc alatt meg kellett mondaniuk, melyik a nagyobb. Mindeközben MRI-vel figyelték, melyik agyterület mutat aktivitást.
Arra keresték a választ, hogy a két csoport miként áll hozzá a feladathoz. Akik gyengén teljesítettek matekból, azoknál alacsonyabb aktivitást mutatott az anterior cinguláris kéreg, mely a teljesítmény monitorozásáért, a hibák javításáért felelős. A másik fontos terület, mely csekély élénkséget mutatott, a homloklebenyen található középső frontális gyrus volt. Utóbbi az impulzuskontrollért, változásokhoz való alkalmazkodásért, koncentrációért, valamint a számok feldolgozásáért felelt.
Igazság a rossz matematikai képességek mögött
A fenti eredmény arra utal, hogy a matematikai képességek minőségét nem kizárólag a logikus gondolkodás, hanem a feladatmegoldáshoz való hozzáállás is meghatározza. Ennek bizonyítására módosítottak a kísérleten: számok helyett pontokkal jelezték a számbéli eltéréseket.
A második felmérésen már a matekból gyengébb teljesítményt produkáló gyerekek említett agyterületei is ugyanolyan aktivitást mutattak, mint számtani problémákkal nem küzdő társaiké. Ez megerősíti azt a feltételezést, miszerint az információ feldolgozásáért, illetve a hibák feltárásáért felelős területek kulcsfontosságúak a számtani képességek kialakulásában.
A matek tehát nem nehéz, pusztán a te agyad más felépítésű.
A kutatás mérlege
A Stanford Egyetem tudósai megállapították, hogy összetett mechanizmusok kellenek ahhoz, hogy valaki jobb, illetve gyengébb teljesítményt mutasson matematikából. Ugyan még további vizsgálatok szükségesek ezen folyamatok megértéséhez, de a mostani eredmények remek kiindulópontok ahhoz, hogy mind az idegtudomány, mind a pedagógia kidolgozza a megfelelő módszereket.
Lenyűgöz a tudomány? Ezek a cikkek neked szólnak:
