Már a születésünkkor eldől a személyiségünk? A tudomány meglepő válasza
2026.05.12.
A tudomány szerint a génjeink komoly szerepet játszanak abban, akik vagyunk. A kérdés az: mennyire van előre programozva a személyiségünk születéskor? Olvass tovább a részletekért!
A kutatók évtizedek óta próbálják megfejteni, hogy a személyiségünk inkább örökölt vagy tanult tulajdonságokból áll-e össze. Az új genetikai kutatások szerint a válasz sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Forrás: Getty Images
- A személyiség tényleg eleve elrendeltetett?
- Milyen tényezők alakítják?
- Változhat az évek alatt?
- Olvass tovább a válaszokért!
Nevelés vagy eleve eldöntött személyiség?
A természetes személyiség kontra nevelés vita évtizedek óta zajlik a pszichológiában. Egyes kutatások szerint bizonyos alapvonásaink már nagyon korán, genetikai úton is megjelennek, például a temperamentum vagy az érzelmi reakciók. 2009-ben például Olaszországban nagy port kavart egy bírósági ügy, amikor egy férfi ügyvédje azzal próbálta enyhíteni védence büntetését, hogy a DNS-ében megtalálható az úgynevezett „harcos gén”. A MAOA nevű gén egyik változatát korábban összefüggésbe hozták az agresszív viselkedéssel, ezért az ügyvéd szerint a védence kevésbé volt képes kontrollálni az indulatait.
A bíróság végül egy évvel csökkentette a büntetést, azóta azonban a tudomány sokkal árnyaltabban látja a kérdést. A szakértők szerint ma már egyértelmű, hogy nincs egyetlen gén, amely meghatározza a személyiségünket vagy a viselkedésünket.
Több ezer apró genetikai hatás formál minket
A kutatók ma már úgy gondolják, hogy a személyiség úgynevezett „poligénes” eredetű. Ez azt jelenti, hogy nem egyetlen gén irányít minket, hanem több ezer apró genetikai hatás együtt alakítja a tulajdonságainkat. Ikervizsgálatok alapján a személyiség körülbelül 40-50 százalékban lehet örökletes, míg a fennmaradó 50 százalékot a neveltetés, gyerekkori élmények és azt követő traumák, valamint egyéb élettapasztalatok alakítják. Az egypetéjű ikrek például gyakran jobban hasonlítanak egymásra, mint a kétpetéjűek, de még náluk sem teljesen egyforma a személyiség.
A tudósok szerint az emberi személyiséget öt nagy dimenzió mentén lehet leírni:
- introvertáltság,
- lelkiismeretesség,
- extrovertáltság,
- barátságosság,
- érzelmi stabilitás.
Ezek mind részben genetikai alapúak, de a környezet is fontos szerepet játszik.
A trauma sem alakít át teljesen
Sokan gondolják, hogy egy súlyos trauma vagy egy életet meghatározó esemény teljesen átírja a személyiséget. A kutatások ennek ellenére azt mutatják, hogy a nagy életesemények hatása kisebb, mint gondolnánk. A pszichológusok szerint még egy komoly veszteség vagy trauma sem hagy mindig maradandó nyomot a személyiségünkön. Sokkal inkább rengeteg apró élmény és a mindennapi tapasztalatok formálnak bennünket.
Már az anyaméhben elkezdődhet minden
Egyre több kutatás vizsgálja azt is, hogy az anyai stressz milyen hatással lehet a magzatra. Egy 2022-es tanulmány szerint azoknak az anyáknak a babái, akik a várandósság alatt nagyobb stresszt éltek át, érzékenyebbek és szorongóbbak lehettek csecsemőkorukban. A tudósok szerint ez úgynevezett epigenetikai változásokkal is összefügghet, vagyis a környezet befolyásolhatja, hogyan működnek, fejlődnek ki bizonyos gének.
A személyiség sokkal bonyolultabb, mint hittük
A modern genetikai kutatások egyik legfontosabb felismerése, hogy sem a gének, sem a környezet nem önmagában alakítják a személyiségjegyeket. A személyiségünket több ezer genetikai hatás és megszámlálhatatlan apró élethelyzet együtt formálja. A szakértők szerint tehát nincs előre megírt személyiség. Hiába hordoz valaki bizonyos genetikai hajlamokat, az nem jelenti azt, hogy egész életében ugyanúgy fog viselkedni. A személyiség folyamatosan változhat, alkalmazkodhat és fejlődhet az élet során.
Ezek is érdekelhetnek az emberi személyiségről:
