A kincskeresés a gyerekkor egyik legizgalmasabb kalandja, és nincs az a gyermek, aki életében egyszer vagy többször ne engedte volna szabadjára a képzeletét. Kincset keresni egyszerűen jó. Még akkor is, ha a kincs feltételezett lelőhelye a ruhásszekrény és a kanapé közötti sarok, amely akkor, abban az egy órában a Viktória-tó partja, vagy éppen Dél-Amerika titkokkal, kígyókkal és más vadállatokkal teli dzsungele volt.

Talán mindenki emlékszik valami hasonlóra: amikor a takaró a tó, a radiátor vulkánná alakult, és a fejtetőre állított széklábaknak semmi köze sem volt a valósághoz, hiszen egyértelmű, hogy a gyerek mágikus képzelete azt a bennszülöttek lándzsaerdejének látta, miközben a szobai növények szolgáltatták az áthatolhatatlan dzsungel illúzióját. Persze, nem lehetett csak úgy megközelíteni a az elrejtett kincset, számtalan veszély és csapda leselkedett az elszánt kincskeresőre, akinek aztán nemcsak a veszélyeket kellett legyőzni, hanem az ellenséget is. A szomszéd fiút vagy a saját testvérét, aki a közös játék során éppolyan elszántan és agyafúrtan kereste azt a kincset, mint mi magunk. Mi kellett még a kincskereső játékhoz?

Thinkstock


Egy térképre biztosan szükség volt. A talán mai napig őrizgetett térképre, amelyen az elrejtett kincs lelőhelye és az odavezető út rejtjelek mögé bújt. Mi kellett a kincskereséshez még? Hát ész! A játék 8 éves kortól ajánlott, de tulajdonképpen akár egy most első osztályos kisgyerek is belevaló kincskeresővé válhat és rafinált ellenséggé. Mert a kincskeresés komoly dolog!

Mit kínál az Isla Dorada társasjáték?

Egy mesés elemekkel teli történetet, amelynek egy-kettőre részesévé, aktív szereplőjévé válhatunk. A színhely egy, az óceán közepén született sziget, ahol a legenda szerint a Columbia expedíció 1934-ben hajótörést szenvedett. Ezen, a titkokkal teli szigeten rég elfeledett és hatalmas civilizációk mesés kincseket hagytak maguk után, amelyet egyszerűen meg kell szerezni. Minden áron! Minden játékos egy felfedezőt alakít, aki csatlakozott az expedícióhoz. Mivel a sziget szinte teljesen ismeretlen és veszélyes, a játékosok egy csapatban próbálják meg elkerülni a rájuk leselkedő veszélyeket, amelyek ezen a barátságtalan, távoli tájon várnak rájuk. Mindenki tud valamit a szigeten elrejtett kincsekről, de egymásnak nem szólnak erről és annak ellenére, hogy együtt kell utazniuk a szigeten, mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, és ő akar a leggazdagabban távozni Dorada mesés szigetéről.


A játék persze nem csak arról szól, hogy ki a legügyesebb, ki tud agyafúrtabb lenni a többieknél, és megtömni a zsebét a világraszóló kincsekkel. Arról is, hogyan tud a csapat együttműködni, ki a bátrabb, ki mer kockáztatni, ki tudja az érdekeit hatékonyan érvényesíteni, de arra is fény derül, kik azok, akik a kincs érdekében mindenre képesek.

Milyen képességekről szól a játék?

Ám nemcsak erről, mert ez a játék valójában arról is szól, hogyan tud valaki nehéz helyzetben (válságban) jól működni, mennyire képes az emberi játszmák alól kivonni magát, mennyire határozott kapcsolataiban és mennyire áll ki saját magáért. Hogy nem egyenlő a helyzet, ha egy nyolcéves, vagy éppen egy kiskamasz száll szembe a saját édesapjával? Nos, ezt érdemes kipróbálni: a játékszabályok ugyanis demokratikus helyzetet teremtenek, és a kincskereső szituációban nincs súlya a szülői tekintélynek, vagyis a gyerek ellentmondhat, más álláspontot képviselhet (sőt védhet körömszakadtáig), miközben megtanul érveket felsorakoztatni és azokat elfogadható módon kommunikálni a nála nagyobbak felé.


A játék részletes leírása:

A játék ugyanakkor nagyon egyszerű (az olvasni tudó kicsivel már lehet játszani):

"Az Isla Dorada társasjáték egy igen könnyed hangvételű, és könnyen emészthető társasjáték. A hangulat magával ragadó, a szabályok nem bonyolultak, a játék megnyeréséhez viszont nem árt, ha szorult az emberbe némi önzés, és a másokkal való kitolás képessége.

A játékosok a teljes expedíciót jelképező figurát próbálják irányítani úgy, hogy a lehető legtöbb önző céljukat teljesítsék a veszélyekkel teli szigeten.
A játék kezdetén minden játékos kap 10 aranyat (melyet okosan be kell osztani, hiszen ezzel a mennyiséggel kell végig gazdálkodni) és néhány kártyát. Kincs-kártyákat, Átok-kártyákat (ezek plusz- és mínuszpontokat érnek) és Végzet-kártyákat (melyek bizonyos feladatok teljesítéséért adnak pontokat), valamint a mozgáshoz (és az egymással való kiszúráshoz) elengedhetetlen Kaland-kártyákat.

A játék legalább 16 körön keresztül zajlik, hiszen az expedíció minden új, még sosem látott helyszínen letesz egy jelzőt a 16-ból, amelyek ha elfogynak, akkor véget ér a játék. Ezalatt a 16 kör alatt viszont rengeteg minden történhet.

Minden kör a licitálással kezdődik, amely során a játékosok a Kaland-kártyáikkal licitálva eldöntik, az expedíció melyik irányba haladjon tovább. A különböző típusú utakon különböző kártyákkal (közlekedési eszközökkel) lehet haladni, így pl. egy sivatagi úton csak tevével, esetleg a jokerként használható zeppelinnel vagy sárkánnyal lehet licitálni.

Miután eldőlt, hogy hova lép tovább az expedíció, a játékosok a célállomáshoz tartozó kincseiket és átkaikat (plusz- és mínuszpontjaikat) beváltják. A negyedik és kilencedik helyszínjelző feltétele után a játékosok új Kincs-kártyákat kapnak, hogy a játék második és harmadik harmadában is folyamatosan új célok legyenek, melyeket el kell érni.

A játék végén a beváltott Kincs- és Átok-kártyákért járó pontokon felül szintén pontot érnek még a megmaradt aranyak és a teljesített Végzet-kártyák is."



A cikket az [origo] játékbolt támogatta. További izgalmas játékokat ezen az oldalon találhatsz.

Nagyító alatt: régi játékok kontra új játékokhttp://www.life.hu/anyaskodj/20111207-nagyito-alatt-regi-jatekok-kontra-uj-jatekok.html Imádnivaló gyerekjátékok, melyek a legizgágább gyereket is lekötikhttp://www.life.hu/anyaskodj/20111118-imadnivalo-gyerekjatekok-melyek-a-legizgagabb-gyereket-is-lekotik.html