2026.01.18.
Az ideális női test csak szőrtelen lehet? Rengetegen vélik így, aminek lehet alapja. Kapj pontosabb képet arról, hogy miért szőrtelenítünk, mi nők ilyen veszettül, és mi köze ehhez Charles Darwinnak!
Volt idő, amikor a női testszőr teljesen természetes volt. Nem generált vitákat, nem volt vele szemben elvárás, és nem jelentett egyet az igénytelenséggel. Aztán jó pár évtizede valami megváltozott. Egyszerűen ciki lett a szőrös nő, amiben nagy szerepe van Charles Darwinnak, aki nélkül talán nem lenne kultusza a női szőrtelenítésnek.
Forrás: 123rf.com
Miért szőrtelenítünk, avagy okolhatjuk-e Charles Darwint a borotválkozás gyötrelmeiért?
A női szőrtelenítés nem ősi elvárás, hanem viszonylag új társadalmi hallgatólagos megegyezés. Az ideális női test vágyképe korszakonként változik, de a szőrtelen nő képe már egészen hosszú ideje itt él köztünk. Ez pedig Charles Darwinnak is köszönhető, akinek elméleteit félreértelmezték és leegyszerűsítették.
A történelem nagy részében a testszőr egyszerűen a test része volt. Bizonyos korokban és kultúrákban inkább csak higiéniai, mint esztétikai kérdésként tekintettek rá. Egészen a 18. századig nem hordozott erkölcsi vagy társadalmi jelentést. A nők és a férfiak egyaránt szőrösek voltak, ez pedig senkit nem érdekelt különösebben. A szőrtelenítésben 1760 környékén érkezett el az első fordulópont, amikor megjelentek a biztonsági borotvák. A férfiakat célzó eszköz lehetővé tette, hogy otthon is biztonságosan, komolyabb vágások nélkül is elvégezhessék a mindennapos arcborotválást. A nők számára azonban még messze volt az a fajta elvárás, amit ma a feminizmus nevében sokan elleneznek.
Forrás: Getty Images Europe
Charles Darwin és a vonzóbb test mítosza
1871-ben Charles Darwin Az ember származása és a nemi kiválasztás című művében írt arról, hogy a kevesebb testszőr nagy szerepet játszott a nemi szelekcióban. A kevesebb szőrrel rendelkező egyedek vonzóbbak lehettek – talán, mert jobban látszott, hogy egészségesek, parazitamentesek –, és így több utóduk született. Darwin tehát nem azt írta, hogy a női szőrtelenítéstől leszünk vonzóbbak, csupán egy egyszerű evolúciós megfigyelést tett. A szőrtelen ideális női test elvárása mégis csak vele kezdődött, méghozzá elméletének félreértelmezéséből.
A valódi fordulópont a technika fejlődésében és a reklámokban keresendő
Ezekben az időkben a nők hosszú szoknyákban jártak, és a válluk sem látszódott ki. Tehát csak a férjeik láthatták a testszőrzetüket. Az sem volt mellékes, hogy nem léteztek olyan szalonok, ahol a borbélyokhoz hasonló szolgáltatást kínáltak a hölgyek számára. A női szőrtelenítés fellendülésére a 18-19. század fordulóján megjelent első szabadalmaztatott, cserélhető pengéjű biztonsági borotvák adtak teret.
A 20. század elején, a kapitalizmus is meglovagolta a szőrtelen nő idealizálását. A reklámokban a testszőrzetre problémaként kezdtek hivatkozni, amire természetesen a gyártók tudták a megoldást. Egyre elterjedtebbé vált a test bizonyos pontjainak szőrtelenítése, majd lassan, de biztosan világszinten elterjedt, hogy ez elengedhetetlen az ápoltság meglétéhez. Charles Darwin gondolatai tehát kiváló tudományos háttérként szolgáltak a borotva, gyanta, epilátor és végleges szőrtelenítés ördögi köréhez, ami azonban talán most kissé alábbhagyott. Egyre több nő zárja vissza a fiókjába ugyanis a szőrtelenítő eszközeit, egyesek pedig még pénzt is keresnek ezzel a "különlegességgel".
Miért szőrtelenítünk? Szabad választás vagy jól eladott elvárás?
Ma talán azt hiszed, a női szőrtelenítés a saját döntésed. De valóban az lenne? Nem lehet, hogy a belső késztetésed mögött a saját komfortérzeted helyett egy évtizedek óta tartó nyomás áll? Az, amit Charles Darwin elméletéből fordítottak át az emberek? – csak a szőrtelen nő lehet igényes és vonzó. Természetesen nem kell szőrtelenítened, ha nem akarsz, hiszen ma már rengeteg nő felrúgta ezt a társadalmi megegyezést. Ugyanakkor hiába a feminizmus, és a természetesség hirdetése, a nők többsége semmi pénzért sem menne utcára szőrös lábakkal.
