Tudod, mi az az ügyetlen gyermek szindróma? – Nagyító alatt a diszpraxia

• A diszpraxia egy gyermekkorban jelentkező koordinációs zavar
• Kialakulásának oka máig vita tárgya
• Bár tünetei egyértelműek, a hivatalos kórmegállapítás szakember dolga
• A diszpraxia célzott gyakorlatokkal jól kezelhető
   

A kór, amit ügyetlen gyerek szindrómának is neveznek, valójában egy neurológiai alapú mozgáskoordinációs zavar, aminek mindössze 1% az előfordulási gyakorisága, az iskolás korosztály mintegy 6%-át érinti, viszont nagyobb arányban a fiúkat, mint a lányokat. Enyhe szinten a diszpraxia nevű betegségben szenved a Harry Potter filmek sztárja, Daniel Radcliffe is, aki 2008 óta nyíltan beszél róla, ami iskolásként a mozgáskoordinációját és az íráskészségét korlátozta leginkább. Emiatt tanulási gondokkal küzdött, és a cipő bekötése is körülményes volt számára. Az ismert színész saját és orvosai elmondása szerint is megtanulta kezelni a problémáját.

A diszpraxia jelentése

Ez egy neurológiai zavar, aminek sajátossága, hogy míg az idegrendszer és az izomzat teljesen ép, a célirányos mozdulatok végrehajtása gondot okoz. A normál esetben az agyból az izmokig futó és mozgásmintázatokért felelős információk ugyanis elakadnak, ebből kifolyólag a komplexebb folyamatok megtervezése és kivitelezése problémássá válhat a gyermekek számára. Ám azt fontos kihangsúlyozni, hogy az érintett csöppségek mindent meg tudnak tanulni és csinálni, a korosztályukhoz képest viszont elmaradhatnak. Nehezebben tanulhatják például meg az új mozgásokat, és lassabban hajthatják végre a koordinációt igénylő feladatokat.

Mik a diszpraxia tünetei?

A jelek könnyen észrevehetőek, például abból, hogy a gyermek ügyetlenebb, kevésbé ügyes a térbeli tájékozódásban, önállótlanabb, és gyakrabban érik balesetek. Tipikus dolog a nehézkes öltözködés, cipőbekötés és a ruhagombolása, a labdajátékokban való sutaság, az elesések, vagy az olló és evőeszközök helytelen használata. Ezek a fajta neurológiai tünetek gyakran akkor mutatkoznak meg igazán, amikor a gyermek közösségbe kerül, hiszen itt szemmel láthatóvá válnak a különbségek. A mozgásfejlődési mellé viselkedési zavarok is társulhatnak.

Mitől alakulhat ki a szindróma?

A szakemberek több dolgot is feltételeznek a koordinációs zavar kialakulásának hátterében, ám a kiváltó okok még mindig nem egyértelműek. Szerepet játszhat benne a genetika, illetve valamilyen agyat ért hatás, például enyhe oxigénhiányos állapot. Ez főként szülés közben, a születés előtt vagy túlhordás esetén alakulhat ki, amikor is a méhlepény már elöregedett, ezért nem képes elegendő oxigént bejuttatni a magzathoz. Az orvosok szerint növelheti a diszpraxia esélyét az alacsony születési súly, valamint a koraszülés is.

Diszpraxia teszt - Hogyan diagnosztizálják?

Főként a tünetek alapján lehetséges a kórmegállapítás, amit általában gyermekneurológus, klinikai szakpszichológus, beszéd-, mozgás- vagy fizioterapeuta tesz meg idegrendszeri vizsgálatokkal, különféle mozgáskoordinációs-, motoros- és beszédképességeket vizsgáló tesztekkel, a fejlődés mérföldköveinek anamnézisével, a mentális egészség feltérképezésével és más okok kizárásával.

Hogyan lehetséges a diszpraxia kezelése?

Klasszikus gyógymód nincs, mozgásos fejlesztéssel viszont látható eredményeket lehet elérni. Mindehhez szükség van egy kezelési terv kialakítására és a megfelelő szakemberek bevonására. Kisgyermekeknél a diszpraxia fejlesztése általában szenzoros integrációs terápiával, más néven Ayres-terápiával történik. Ez a játékos mozgásos feladatokon alapuló módszer segít összehangolni a külvilágból és a kicsi szervezetéből érkező szenzoros impulzusokat. Így az agy képes lehet hatékonyabban feldolgozni és összehangolni a különféle érzékszervi ingereket, vagyis a hallást, látást, tapintást, egyensúlyt, testérzékelést. Az idegrendszer alapműködésének fejlesztésével hosszú távon javulhat a koordináció, a figyelem, az önszabályozás és a tanulási képességek. Ezek együttese segíthet a kis páciensnek leküzdeni a mindennapokban felmerülő apró akadályokat.

Diszpraxia felnőttkorban

A betegség tünetei felnőttkorra általában mérséklődnek, így mások számára nem feltétlenül érzékelhető a diszpraxia, de léteznek olyan sztárok, akik szintén ezzel küzdenek. Mégis megmutatkozhatnak ügyetlenségek, koordinációs és tájékozódási nehézségek, lassabb, pontatlanabb mozgások. A súlyosabb apraxia esetén több területen együttesen lehetnek jelen elmaradások, így a tünetek is észrevehetőbbek. 

További gyerekekkel kapcsolatos cikkekért kattints tovább!