Lady Gaga: "Én egy hazugság vagyok!"- Terézanyu írása

Ki ez a 25 éves lány, akiért szó szerint bolondul a fél világ? Művészneve (az 1984-es Queen-sláger, a Radio Ga Ga címéből származik) eleve kétértelmű: a "go gaga" kifejezés egyik jelentése gagyarászni (kisgyereknek), a másik pedig megbolondulni. Lady Gagának kétszer annyi követője van a Facebookon (negyvenmillió ember!), mint az Egyesült Államok elnökének, Barack Obamának. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy belássuk: ennyi rajongóval akár elnöknőnek is jelöltetheti magát.

Videoklipjei valójában kisjátékfilmek, rendszeresen kiállít múzeumokban, zenét szerez, divatházat hozott létre Gaga Haus néven, tehát divatdiktátor is. Minden megjelenése valóban egy-egy pop-art installáció, vagyis önmagában ahogyan használja a divatot, már az is művészeti aktus. (Különösen, ha nem esünk a sznobéria csapdájába, és a művészetet megfelelően tágan értelmezzük.)

Nevezik tehetségtelen szenzációhajhásznak, zseninek, giccsesnek és eredetinek, megkérdőjelezik azt, hogy vajon valóban nő-e, (de ő maga is azt énekli egyik nótájában, hogy "nem tudom, hallottál-e róla, de hatalmas farkam van") vagy inkább férfi, esetleg egyik sem.

De igazán sikeressé - szerintem - az teszi, ahogyan azokkal az új médiumokkal bánik, amelyek még nem álltak rendelkezésére a popikon elődöknek: hogyan lehet a közösségi oldalakat és a rájuk épülő digitális kütyüket úgy használni, hogy a rajongó azt érezze, imádata tárgya testközelben van, hiszen egy okostelefonnal percenként lehet kapcsolatba kerülni egy sztárral. A közösséghez tartozás illúziója kézzelfoghatóvá válik egy mobil vagy laptop segítségével.