5 különleges magyar épület, amit megéri megnézni!

2015.10.21.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A csoda sokszor a szemünk előtt van, néha pedig elmegyünk mellette, és észre sem vesszük. De olyan is van, hogy a csodát fel kell kutatni. Ezeket az elképesztő helyeket mindenképpen látni kell!

Turai kastély

Mesebeli tornyok, kupolák, oszlopok, kőfaragások, olaszos folyosók, festett mennyezetek, hatalmas termek díszítik a 10 hektáros park közepén álló turai kastélyt, ami kis hazánk egyik rejtett, de annál értékesebb kincse. Az eredetileg 98 helyiségből álló épületben volt könyvtár, ebédlő, szalonok, biliárdterem és még egy kápolnára emlékeztető pálmaház is, amit nemrégen fel is újítottak.

A felfedezni való, reneszánsz francia kastélyokra emlékeztető építészeti remekművet Ybl Miklós tervezte.

A kastély Angelina Jolie-t is lenyűgözte és megihlette, itt forgatta ugyanis a Vér és méz című filmjének egyes jeleneteit. Korábban, 2007-ben pedig a magyar származású Csupó Gábor Holdhercegnő című kalandfilmje elevenítette fel az ódon és misztikus kastély régi pompáját.

Zsámbéki romtemplom

Zsámbékon a Nyakas-hegy oldalában magasodó romtemplom olyan különleges, emblematikus műemlék épület, amit nem könnyen felejt el az ember; már messziről pompázatos látványt nyújt.

A francia hatásokat tükröző késő román kori gótikus, romjaiban is fenséges bazilika már félig-meddig a természeté, ami igazi vadregényes bájt kölcsönöz neki.

Több oszlopfőn láthatóak még művészi, növénymotívumokból álló faragások, de a templombelsőt borító egykori freskókból ma már csak alig látható töredékek maradtak fenn.

A templom az 1220-as években épült, kezdetben a premontreiek, Mátyás király idejétől a pálosok kezelésében működött. Sorsát az 1763-as nagy komáromi földrengés pecsételte meg. Möller István építész volt az első nagy helyreállítási munkák vezetője az 1890-es években. Az ő tervei alapján, a zsámbéki romtemplom mintájára építették fel az 1930-as évek elején a budapesti Lehel téri templomot, ami valóban szinte pontos mása lett a zsámbékinak.

Párizsi-udvar

Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack Mihály a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye azonban idővel megkopott, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját.

A projekttel Schmahl Henriket bízták meg, aki a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház" állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar" néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Az emeletekre kerültek az irodák, a legfelső szinteken pedig lakásokat alakítottak ki. Habár a XX. század zivataros évtizedeiben rengeteg díszítést romboltak le,

ma is pompázatos látványt nyújt a Ferenciek terén álló épület belső tere; egy régi, sokkal impozánsabb világba kerül, aki csak belép.

Hollandi ház

A dégi Festetics-kastélyt Magyarország legnagyobb angolparkja veszi körül.

A kastélyt övező parkban egy tó is található, ami egy szigetet ölel körbe. Ezen áll a hollandi ház nevű, igencsak különleges épület. A vörös téglás, németalföldi stílusban épült helyszín igazi kuriózum hazánkban; a festői megjelenésű hollandi házat 1891-ben emelték. Eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni, ma egy fahídon átsétálva juthatunk át a szigetre.

Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammóniatartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották.

Boldogkői vár

Egy távolról is jól látható sziklaszirten magasodik a Hernád folyó völgyében a boldogkői vár.

A bástyák és tornyok már messziről egy másik korba csábítják az embert, odaérve pedig beteljesedik a varázslat.

De nem csak küllemre mesebeli a vár; építéséhez is legendák kapcsolódnak. Amikor IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől, egy Bodó nevű koldust kért meg rá, hogy rejtse el. Ő a mese szerint a király aszalómestere volt, és személyesen is ismerte IV. Bélát, mivel többször vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt. A szívességért cserébe földet adományozott neki a király, amire azonban várat kellett építenie, mellyel megvédheti a környéket. Hét év alatt felépült a vár, amit Bodókőnek neveztek el. Nem sokkal később Bodó mind a hét lánya egyszerre házasodott meg a várban. IV. Béla így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!"