Hosszú Katinka lemondásra szólította fel Gyárfás Tamást

Nyílt levél
Budapest, 2016.11.15.

Az utóbbi időben Gyárfás Tamás részéről napvilágot látott nyilatkozatok miatt úgy döntöttem, ideje megszólalnom. A felkészülésem most is a legfontosabb, ezért nem reagáltam eddig az általa mondottakra, de úgy határoztam, nem mehetek el tétlenül a szavai mellett. Teljes mértékben értetlenül állok Gyárfás Tamás azon nyilatkozatai előtt, miszerint minden a legnagyobb rendben van köztünk. A Szövetséggel való viszonyom továbbra is változatlan. Gyárfás Tamás volt az első, aki 2008-ban azt mondta, hagyjam abba az úszást, és vonuljak vissza. Ha rajta múlik, Magyarország a riói olimpiáról 3 arany- és egy ezüstéremmel kevesebbel tért volna haza. Idén januártól teljes mértékben egyedül, az Úszószövetség segítsége nélkül edzettem. Állíthatom, hogy megkönnyebbültem, teljes erőbedobással a felkészülésemre koncentrálhattam, ami szerencsére az eredmények tekintetében is megmutatkozott.

Ami Gyárfás Tamás állításait illeti, a helyzet nemhogy nem változott tavaly ilyenkorhoz képest, hanem csak romlott 2015 óta. Egy év elteltével jóformán ugyanott tartunk, ahol eddig. Az olimpiai felkészülésemet 0 fokban, sokszor zuhogó esőben, kültéri medencében kellett végeznem, és nem én voltam az egyetlen. A feltételek mind a mai napig rosszak, a profi felkészülés körülményei nem biztosítottak sem az uszodában, sem a szárazföldi edzések terén. A „felújítási” munkálatok miatt teljesen kiszámíthatatlanná vált minden, nem tudunk előre tervezni. A Komjádi uszodában az elmúlt másfél évben ez a második átalakítás, ami egyszerűen nonszensz. A renoválás ellenére mind a mai napig vannak problémák, amiket már a szülők és a gyerekek is észlelnek. Az, hogy a magyar úszás soha nem élt jobb napokat, egyszerűen nem igaz. Rosszabb lett.

Számomra elfogadhatatlan, hogy az eredményeinkkel, keserves, mindennapi munkánkkal a Szövetség sajátjaként dicsekszik, és arra hivatkozik, nélküle nem lenne világversenyek otthona Magyarország. A lényeg nem az úszásról, még kevésbé az úszókról szól. Az egész rendszer érdekek mentén szerveződik. Elfogadhatatlannak tartom, hogy Tamás arra hivatkozik, hogy az úszók „nehéz emberek”, mikor egy egyértelműen szabályokat mellőző és működésképtelen rendszer ellen emelik fel a szavukat. Mélységesen felháborít, hogy tehetséges, sokat bizonyító, a világ élvonalában lévő úszóknak aggódniuk kell, vajon milyen következményekkel jár, ha hallatják a hangjukat. Elárulom, semmilyennel.

és mert az úszóklubok többsége lehetetlen helyzetben van. A szavazások mellőznek mindenféle demokratikus jelleget, a tisztségekről nyílt, kézfeltartásos szavazással döntenek. Innentől kezdve nem nehéz elképzelni, hogy hányan mernek szembeszegülni a rendszerrel. A tisztségviselő választás során sokkal több forog kockán a kluboknak, mint a vezetői pozíciók. Komoly támogatások vannak veszélyben.

A Szövetség vezetősége nem csak az úszókat, teljes klubokat tart sakkban ígéretekkel vagy megfélemlítéssel. A létbizonytalanság megőrzése Gyárfásék számára elengedhetetlen. A rendszer és a rosszul rögzült, ősrégi metódusok semmiképpen sem szolgálják a magyar úszósport érdekét. Azon dolgoznak, hogy elhitessék, a rendszeren kívül nincs élet, hogy semmi sem működhet a Szövetség közbenjárása nélkül. Ez egyszerűen nevetséges. Én magam vagyok az élő példa arra, hogy van élet a Magyar Úszószövetség után, sőt, akkor van csak igazán.

Nemcsak magamra kell gondoljak, és a versenyző társaimra, hanem azokra a gyerekekre, fiatalokra, akik elhivatottan vágnak bele az úszósportba. A mi felelősségünk, hogy kiálljunk magunkért és a leendő úszókért, mert ezt senki nem fogja megtenni helyettünk. Nem engedhetjük, hogy egymás ellen hangoljanak minket, hogy a fejünk fölött döntsenek a minket illető dolgokban, legyen az kvalifikáció vagy bármi más.

Amennyiben Gyárfás Tamásnak valóban fontos a magyar úszás, és olyan elhivatottság van benne a sport iránt, mint ahogy azt állítja, önként távolítsa el a magyar úszásra legártalmasabb tényezőt, önmagát, és mondjon le tisztségéről!