Apák napja: hősök, védelmezők, örök támogatók: ők a filmvászon legjobb apái

Apák napja alkalmából filmes összeállítással készültünk. Esti mozizáshoz mind jó választás lehet: nézzük, a filmtörténelem legjobb apáit! 

Apák napja: a Life.hu válogatása a témában 

Ne bántsátok a feketerigót! (1962)

Egy apa mindig hős a gyereke szemében, és ez pláne igaz akkor, ha egy igazi amerikai hősről van szó, akinek a neve fogalommá is vált. Az amerikai irodalom egyik klasszikusa Harper Lee regénye, és az amerikai film egyik klasszikusa a belőle készült Gregory Peck-film, aminek főszereplője az ügyvéd Atticus Finch. Ezt a jóravaló és mások jóságában, valamint a jogban is töretlenül hívő férfiút a gyerekei szemén át figyelhetjük meg az 1930-as évek Alabamájában, amint egy erőszakkal vádolt fekete fiú ártatlanságát próbálja bebizonyítani, örökérvényű védőbeszéd kíséretében.

Apa (1966)

Nincsen tökéletesebb apa annál, aki sosem követhet el hibát, mert csak az emlékekben létezik. Apatémában a világ filmművészetének egyik kiemelkedő alkotását magyar rendező jegyzi: Szabó István személyes hangú remekműve magát az apához való viszonyt, a gyerekekben felépülő apakép kérdéseit is tematizálja. A halott apját sosem ismerő kisfiú főhőse ugyanis a fejében megteremti magának a saját apja mítoszát, aki akár még egy politikai felvonulás transzparensein is visszaköszönhet rá.

Kramer kontra Kramer (1979)

Rossz apából lesz a legjobb apa, legalábbis ebben a Meryl Streep és Dustin Hoffman főszereplésével készült családi drámában. A szívfacsaró története nem akármilyen érzelmi hullámvasútra visz: a főszereplő férj a munkája miatt elhanyagolja a családját, majd amikor a felesége hirtelen lelép tőlük, egyedül kell megoldani a kisfia nevelését — és persze azt, hogy ő maga is kicsit jobb emberré váljon. Mire pedig ez sikerül, a feleség újra felbukkan, és a gyereket akarja.

Mrs. Doubtfire (1993)

A Robin Williams örökérvényű alakításában megjelenő, elvált színészapuka tényleg mindenre képes, hogy a gyerekei közelében maradhasson: még idős hölgynek is hajlandó kiadni magát, ha közben a kicsik mellett házvezetőnő lehet. A kilencvenes évek egyik klasszikus vígjátékában szem nem marad szárazon, és nem csak a nevetéstől.

Az élet szép (1997)

Az itáliai komikus Roberto Benigni az általa írt, rendezett és eljátszott Oscar-díjas filmjében olyat tett, amit korábban soha senki: humorban gazdag filmet forgatott a holokausztról, melyben egy olasz zsidó apa játékként állítja be kisfiának a koncentrációs tábort, hogy így óvja meg őt a borzalmaktól.

Némó nyomában (2003)

Hogy animációs mesefilmekben is fel lehet dolgozni súlyos családi témákat, arra jó példák a Bambi és az Oroszlánkirály klasszikusai a maguk szülőhalálos jeleneteivel, és bizony a Némó nyomában sem indul vidámabban. De a szülői szeretet nem ismer határokat — ebben a filmben aztán tényleg nem, hiszen egészen egy ausztrál fogorvos akváriumáig kell elúsznia az egyedülálló bohóchal apának, hogy visszakaphassa a csemetéjét. Közben pedig megismerkedik mindenféle csudálatos szerzettel, akikkel még egy folytatásra is megéri visszatérni.

Elrabolva (2008)

Minden szülő rémálma valósul meg ebben a kemény akciófilmben, amikor a főszereplő apuka kislányát egy külföldi út során elrabolják, és nagyon csúnya dolgokat terveznek vele kapcsolatban. De azzal nem számolnak, hogy ez az apuka egy volt titkosügynök, aki már az első pillanatban olyan monológgal kezdi a helyzet kezelését, hogy ami azóta instant klasszikussá vált. Apuci jön, és rendet tesz, a folytatásokban is.