Kell nekünk Az ördög Pradát visel második része? – 5 film, amit kár volt folytatni

Nem lehet minden folytatás Shrek 2, mert vannak filmek, amelyek annak ellenére kapnak sequelt, hogy szépen lekerekítették a történetet és már erővel sem lehet kisajtolni valami értelmezhetőt a koncepcióból. A hírek szerint érkezik Az ördög Pradát visel 2, így ennek kapcsán összegyűjtöttük a legpocsékabb második részeket és bízunk benne, hogy egykori kedvencünk nem jut erre a sorsra.
Az első rész rajongói már most odavannak a folytatás hírétől, pláne, hogy úgy tudni, az eredeti szereplőgárda tér vissza, és már kulisszatitkok is napvilágot láttak. A már megjelent képek tanúsága szerint divatból biztosan nem lesz hiány, de vajon a sztori is lenyűgöz majd bennünket? Nem kell olyan sokat várni, hogy kiderüljön.
A 2008-as Mamma Mia! a tökéletes nyári limonádé, amely emlékezetes ABBA-slágerekkel és hangulatos görög szigettel lopta be magát a nézők szívébe. A készítők úgy érezték, hogy ez folytatásért kiált, ezért maradék ABBA-slágerek, koherens történet hiányában újra összetrombitálták az eredeti szereplőgárdát, hogy emlékeztessenek minket arra, hogy az első rész mennyivel jobb volt.
Azt pedig, hogy még egy filmben végig kellett hallgatnom Pierce Brosnan pacsirtahangját, még mindig nem bocsátotta meg a dobhártyám.
A Motel-franchise alapötlete rém egyszerű, mégis működik: egy kelet-európai városban amerikai turistákat kínoznak pénzes nagykutyák. Az első rész után a folytatás is képes volt emelni a téten, jómagam nem titkoltan ezt a részt kedvelem leginkább. Nagy izgalommal vettetettem bele magam a trilógia harmadik részébe, hogy öt perc után akaratlanul is a telefonomat görgessem. Ugyanis ekkorra fulladt ki a koncepció, amin az sem segített, hogy az egész settinget áthelyezték Las Vegasba, kiiktatva a nyomasztó atmoszférát, a karakterek pedig olyan zsákmányállatok voltak, hogy végig a gyilkosnak szurkoltam.
A Pixar egyik zászlóshajójának számító Toy Story-trilógia három részen keresztül tartotta a színvonalat és megható búcsút vett a nézőtől. A negyedik résznek már csak ezért sem volt létjogosultsága, de ettől függetlenül lehetett volna valami értelmezhetőt kanyarítani belőle. De nem így történt. A forgatókönyv olyan, mintha a korábbi mozifilmek történetét bedobták volna egy korai fejlesztés alatt álló AI-ba, hogy aztán egy összefüggéstelen, kusza akármit dobjon ki magából. Még az animált szereplők sem akartak a vásznon maradni, ezerszer látott, elcsépelt elemeket vonultatott fel, nem hagyva mást a nézőben, mint végtelen ürességet. Kár érte!
Ennél a pontnál kicsit zavarban vagyok, mert – vessetek máglyára – de a negyedik Karib-tenger kalózai nekem tetszett. Az viszont, hogy az első trilógia tartópilléreinek számító Elisabeth Swan, illetve Will Turner nélkül folytatódjon, nehezen megbocsátható, még úgy is, hogy a negyedik felvonás még a szórakoztató kategóriában maradt. Hiába próbálták pótolni a gerlepárt, hiányuk, valamint a kifulladt, elcsépelt történetvezetés miatt a két folytatás hullámsírban végezte.
Az ötödik rész már a tévés kalandfilmek szintjére zuhant, ugyanis annyira Jack Sparrow karakterére építettek, hogy végül nem bírta és összeroppant a súly alatt.
Az első Szex és New York mozifilm méltó módon tette fel a koronát minden idők egyik legikonikusabb sorozatára. A második rész megtekintése közben viszont végig az az érzés kerített hatalmába, hogy a nézők karmikus büntetésüket töltik le. Ez az állatorvosi lova a fölösleges folytatásoknak, melyről a sok negatív kritika is tanúskodik. A ripacskodást turbófokozatra kapcsolták, egy tíz percben elmondható történetet nyújtottak két órásra, melytől végig szekunder szégyenérzet kerülgeti a nézőt, a szereplők pedig önmaguk paródiájába fordultak át. Akkor még nem tudtam, hogy valaha az És egyszer csak is a képernyőre kerül...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.