A szőke kisfiú, aki valósággal kirobbant a TV-ből – Miskovits Marcival beszélgettünk


Kevés olyan ismert személyiség van ma Magyarországon, akit éppúy felismernek az utcán, mint egy YouTube-videóban vagy éppen egy fesztivál színpadán. Miskovits Marci – vagy a régebbiek számára Random Marci – 14 éves kora óta a kamerák előtt él, és az egykori bicikliző kamaszból mára az ország egyik legismertebb műsorvezetője és speakere lett. Útja tele van olyan fordulatokkal, amelyekről kevesen tudnak.

„Talán szerencsés vagyok, mert mindig jókor voltam jó helyen, de nekem is sok melóm van benne” – mondja Marci, aki most is olyan energikus, mint karrierje kezdetén. A Viva TV-ben pillanatok alatt lett ismert: a szőke kissrác, aki mindenkit mosollyal fogadott, és akitől egy egész ország megtanulta, mit jelent a fiatalos, laza jelenlét a képernyőn. „A Viva nem munkahely volt, hanem játszótér. Ott nőttem fel, ott tanultam meg, mi az, hogy kamera előtt létezni” – meséli. Ahogy hallgattuk, egy pillanatra bennünk is bekapcsolt a nosztalgia. A Viva kicsit mindannyiunk gyerekszobája volt – az a korszak, amikor még a tévében találtuk meg az újdonságokat, nem a TikTokon. És Marci tényleg pont olyan volt a képernyőn, mint akit az ember az utcán is megszólítana.
A középiskolás évei nem a megszokott bandázásról szóltak, hanem forgatásokról. „A barátok többet lógtak volna, én inkább a kamera előtt álltam. Szalai Kata segített be a Viva világába, és hirtelen ott találtam magam a Random Marci műsorral. Az egész ország megismert” – idézi fel.
Az ötödik kerületben, egy hiphopklub felett volt az irodájuk, így természetesen a fiatal Marci a bulik világába is belekóstolt.
„Ekkor kezdtem el saját eseményeket szervezni, közben meg rengeteg magyar előadót ismertem meg. Dalszövegeket is írtam, kísérleteztem – a zene mindig közel állt hozzám, és a szövegírás szeretete azóta is megvan” – mondja.
Amikor erről mesélt, arra gondoltunk: van benne valami ritka, őszinte lendület. Az a fajta srác, aki sosem tud megállni, mindig csinálnia kell valamit. És talán pont ez tartja életben.
Az idei SZIN-en például párjával, Nicóval együtt léptek színpadra, ami tökéletesen bemutatja, hogy Marci varázsa a kamera mögött és a színpadon is működik.
„A vivás és a bulis korszak megtanított arra, hogy merjek kísérletezni, és mindig maradjak nyitott.”
Mikor a szakmai példakééről kérdeztük, egyből rávágta: Till Attila.
„Tilla az, aki egyszerre profi és emberi. Ugyanolyan a kamera előtt, mint az utcán. Egyszer anyukám azt mondta, ezért megy nekem olyan jól a szereplés. Ugyanúgy viselkedem, mint amilyen vagyok.”
Ezzel pedig nem lehet nem egyetérteni. Tilla minden helyzetben önazonos tud maradni – és Marci is pontosan ezt hozza. Ezért működik: nincs különbség a képernyős és a valódi énje között.
És bár a rendezvények világa biztonságos otthon lett, Marci nem tagadja: néha frusztrálja a szakma. Pár hónapja TikTokon mondta el, mennyire hiányzik neki a tévés műsorvezetés: „Nem értem, miért nincs több lehetőségem a képernyőn. Évek óta dolgozom, rengeteg a tapasztalatom és még mindig ugyanazzal a lelkesedéssel állok a közönség elé.”
Ekkor kicsit összeszorult a szívünk, talán azért, mert annyira emberi volt. Nem próbált pózolni, hanem kimondta: igen, hiányzik. És közben ott volt benne az a furcsa egyensúly: „Egy kicsit elengedtem már ezt, most úgy vagyok, ha jön, jön, ha nem, nem. Nem keresem már görcsösen.”
A televíziózás folyamatosan változott, Marci pedig közben megtalálta magát a K-OSZ TV-ben.
Jövőre lesz tíz éve, hogy a K-OSZ TV részese vagyok. Fiatalokkal dolgozni a legjobb, mert velük ugyanaz a nyelv, ugyanaz a mentalitás. Ők adják vissza a lelkesedést és a reakciókat, minden pillanat intenzív.
Amikor erről mesélt, látszott rajta, mennyire fontos neki ez a közeg. Nem ugyanaz a tévézés, amit gyerekként a Viva adott, de valahol mégis hasonló: közönség, energia, élő reakciók. És talán ezért érzi itt is otthon magát.
Miskovits Marci története nem csak arról szól, hogy jókor volt jó helyen. Hanem arról, hogy minden lehetőséget megragadott, és megtöltött energiával, kreativitással, a személyiségével.
„Ha visszagondolok, látom, hogy minden pillanat hozzájárult ahhoz, aki ma vagyok. Nem mindig volt könnyű, de mindig ott voltam, amikor kellett.”
És hogy mit jelent mindez számára? Talán egy mondatban összefoglalható: „A tévés szív soha nem nyugszik. A Viva szőke kisfiúja, a bulik szervezője, a TV2-s műsorvezető és a K-OSZ TV oszlopa mind ugyanarra épül: a közönség szeretetére.”
És itt, a végén, ahogy ezt kimondta, bennünk is összeállt a kép. Van benne valami tiszta, gyermeki lelkesedés, amit sokan elveszítenek az évek során. Marci viszont még mindig ugyanazzal az energiával áll a mikrofon mögé, mint 14 évesen. Éppen ezért hiteles: a tévés szíve tényleg soha nem nyugszik.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.