Azok a rettegett földrajzi nevek! Vajon maximum pontot érsz el a kvízben?

Aki azt állítja, hogy a magyar nyelv nehéz, nem téved. Elsősorban azért bonyolult, mert agglutináló nyelv, vagyis a ragokat, a jeleket és a képzőket a szavak végére illesztjük, ellentétben az angol és a német nyelvekkel. Ha megvizsgáljuk a házainkban vagy a kertjeinket szavakat, rájövünk, hogy a többes szám jele, a birtokos személyjel, a tárgyrag és a helyhatározó ragja is megtalálható bennük. Egyetlen rövid magyar szó tehát számos információt tartalmaz. Ha a ragozott alakok bonyolultak, akkor mit mondjanak szegény külföldiek a földrajzi neveinkre? A földrajzi nevek helyesírása sok gyakorlást, utánanézést és tanulást igényel, és ezt a tudást nem árt időről időre felfrissíteni. Neked hogy megy? Teszteld a helyesírási kvízünkkel!

A földrajzi nevek kvíze szinte mindenkit elgondolkodtat

A magyar nyelvvel nem csupán a külföldieknek gyűlik meg a baja, hanem nekünk, anyanyelvi magyaroknak is. A földrajzi nevek helyesírása különösen feladja a leckét: igencsak bele lehet kavarodni a kis- és nagybetűkbe, a kötőjeles formákba, és ha ez nem lenne elég, az egybe- és különírás szabályaira is figyelni kell. A magyar helyesírás szabályai alapján a természeti képződmények (hegyek, tavak, folyók stb.) többtagú neveit kötőjellel írjuk, nagy kezdőbetűvel ellátva az első tagot (pl. Velencei-tó). Az ember alkotta építmények neveit (hidak, terek, utcák) általában kötőjel nélkül írjuk, kisbetűs utótaggal (pl. Petőfi híd). Az egybeírt alakú nevek közé tartoznak az ország- és országrésznevek, egyes tájegységek neve, a magyar helységnevek és helységrésznevek (Budapest, Balatonalmádi). Egybe kell írni továbbá azokat a településneveket is, amelyek magyar megfelelője több elemből áll (Újvidék, Fokváros). 

Többet nem segítünk, most rajtad a sor, hogy megmutasd, mennyire vagy jó a földrajzi nevek helyesírásában. Induljon a kvíz!