Divatdiktátorok a múltból

Azt viszont igen, hogy nem ő volt az egyetlen olyan nő, akiről színt neveztek el. XV. Lajos francia király szeretőinek is nagy hatása volt, nemcsak az uralkodóra, hanem a divatra is. A rokokó korabeli negédes rózsaszíneket szívesen viselte Madame de Pompadour és Jeanne duBarry is. A két kegyencnőről a sévres-i porcelánmanufaktúra két rózsaszín mázárnyalatát nevezték el.

És ha már a királyi szeretőknél tartunk, nem feledkezhetünk meg Wallis Simpsonról sem, aki két házasság után az angol trónörökösre vetette ki a hálóját. VIII. Edvárd király feleségül vette a botrányos életű amerikai nőt, majd kénytelen volt lemondani a trónról, mert nem fogadták el a feleségét. Az esküvői ruhát a Mainbocher tervezte különleges, a kobaldkék és a búzakék közötti árnyalatú anyagból. Az eredeti ruha a festés minősége miatt mára elvesztette azt a kék árnyalatot, amelyet a menyasszony után Wallis-kéknek neveznek.

Madame de Pompadour és a pompadour táska

"A legismertebb királyi szerető" - ugye, valami hasonló jut az eszünkbe akkor, ha Madame de Pompadour nevét halljuk? A polgári családból származó márkinő valóban nagy hatással volt XV. Lajosra, ugyanakkor az udvari életre is. Azon kívül, hogy tudósokat, művészeket és kézműveseket támogatott, könyvtárak és múzeumok helyett az akkor divatos, nehéz, virágos selyemszövet viseli a nevét. Az ebből az anyagból készült, zsinórral összehúzható szütyőt szintén pompadour névre keresztelték. Az anyag változott, de ilyen jellegű alkalmi táskákkal a mai napig találkozhatunk. Akit még ez sem győzött meg Pompadour márkinő jelentőségéről, az idézze fel egy pillanatra John Travolta frizuráját a Grease (Pomádé) című filmből. A rockabilly korszak rongylábú pasijai magasan hátrafésült frizuráját ugyanis szintén Madame de Pompadourról nevezték el.

Amelia Jenks Bloomer és a bloomer nadrág

A nők és a nadrág szoros kapcsolata valamikor a 19. század legvégén alakult ki, addig csupán botrányos és viharos románc vagy a nyugati társadalmak által nem elismert viszony volt közöttük. Amikor aztán az új nőtípus - az aktív nő - igényei között helyet kapott a szabad mozgás, a sportolás, a kirándulás, a biciklizés, a tenisz, legitimmé vált a nadrágviselés. A törökbugyogóra emlékeztető nadrágfazon tökéletesen illett ezekhez a tevékenységekhez, a nők tömegesen kezdték viselni a bloomer nevű ruhadarabot. Az elnevezés nem véletlen. Alig negyven évvel korábban Amelia Jenks Bloomer és két harcos nőtársa már egyszer szabad utat adott a nadrágnak. A feminizmus három korai úttörője már az 1850-es években erre a szabad viseletre buzdította a nőtársakat, de a társadalom még nem volt kész azokra a változásokra, amelyeket Mrs. Bloomer és társai már nagyon is éreztek. Negyven évvel később jutottak csak el addig, hogy sportoláshoz nadrágot viseljenek, és csak az első világháború után vált teljesen hétköznapi viseletté.

Grace Kelly hercegnő és a Kelly-táska

18 óra, 2600 öltés és negyven darab - prózaian fogalmazva ennyiből áll minden idők egyik leginkább keresett táskafajtája, amelyet 1935-ben dobott piacra a Hermés. A letisztult vonalvezetésű, finom felépítésű, mégis minden szükséges holmit könnyedén elnyelő darabot azonnal megkedvelték a nők, de csak Grace Kelly közbelépése után vált a világ első "it-bag"-jévé. A hercegnő folyamatosan magánál tartotta kedvenc Hermését, sőt, egy alkalommal kerekedő pocakját takarta vele a kíváncsi lesifotósok elől. A kép bejárta a világot, minden nő Kelly-táskát akart. A Kellyt megrendelésre, a legutolsó öltésig kézzel készítik a mai napig. Minden elkészült darabon szerepel az elkészítési dátum, a műhely és a készítő neve. Nem is csodálkozunk azon, hogy a világ legdrágább táskáinak egyike.