Megzavarják a gyerekek fejlődését a technikai vívmányok

Egy fővárosi óvodában, nagycsoportos gyerekek között végzett felmérés szerint az öt-hétéves gyerekek 65%-a tisztában van azzal, hogy milyen márkájú telefonkészüléket használnak a szüleik, ismerik a készülékek jellemző adatait, és gond nélkül használják a menüt: fotóznak, kezelik a galériát, és természetesen használják a telefonok kínálta játéklehetőségeket. Azok is, akik nem tudnak még olvasni. (Ugyanez a felmérés egy vidéki város nagycsoportosai között már csak 35% volt.)

Minél később, annál jobb

Éppen ezért annyira izgalmas a kérdés, hogy a technikai eszközöket hány éves kortól szabad a kicsik kezébe adni, illetve az is, hogy mely az az életkor, amikor már saját készülékkel is rendelkezhet a gyerek. És itt azonnal érdemes is elválasztani egymástól a gyerekeknek szánt készülékek vásárlásának célját, hiszen más lehet a helyes időpont, ha azt szeretnénk, hogy a gyerek utolérhető legyen és más, ha az újdonság vásárlása a készülékeken keresztül elérhető ezernyi netes játék miatt történik.

Szakemberek egy része úgy véli, amíg a gyerek nem tanult meg olvasni, egyszerűen tartsuk távol a vibráló, a szimbólumokkal operáló technikai játékoktól, mert esetleg nehézségei támadhatnak az olvasás- és írástanulás folyamán. Más szakemberek mindezt azzal is kiegészítik - és ez az általános vélekedés -, hogy a gyermek alapvető tevékenysége, főleg egy- és hatéves kora között a játék kell, hogy legyen. Ám nem mindegy, hogy milyen játék. A mozgásos játékokat tanácsos a mai napig előnyben részesíteni, illetve azokat, amelyeket társakkal együtt, közösségben lehet végezni.

A gyermek egészséges fejlődése van veszélyben

A mozgásos játékok segítségével fejlődik leghatékonyabban a gyermek ideg-, csont- és izomrendszere, valamint nő a tüdőkapacitása. A mozgás során jut a fejlődéséhez szükséges megfelelő mennyiségű oxigénhez, és ez elengedhetetlen az agyműködés szempontjából. Gazdag Enikő pszichológus szerint is nagyon fontos a mozgásos játék és a szabad játék óvodáskorban, de az iskoláskor küszöbén már az is előtérbe kerül, hogy a gyerek meg tudjon ülni egy helyben, és akár rajzzal, barkácsolással kösse le magát. Véleménye szerint pontosan ide férhet be egy-egy hasznos elektronikus játék is, amelyek fejlesztik a gyerek készségeit. Ám csak akkor van létjogosultsága a helyhez kötött elektronikus játéknak, ha a szülő korlátot állít a technikai kütyükkel való játéknak, amelyek akár még hasznosak is lehetnek a gyerek számára, például az összpontosítás képességének erősítése miatt.

Ugyanakkor az okostelefonokon, táblagépeken, számítógépen és további hasonló készülékeken végzett játékformák szinte minden esetben magányos szituációt eredményeznek, és míg egyrészről segítenek a koncentrálásban és élesedik a figyelem a segítségükkel, másrészről a nulla kommunikáció miatt torzítják vagy lassítják a verbális kommunikáció fejlődését, és csökken az igény a társas szituációk megélésére is.

Az arany középút a megoldás

Gazdag Enikő szerint ennek a problémának a megelőzésére is az arany középút bizonyulhat hatékonynak, vagyis, ha a szülő figyel arra, hogy minimum ugyanannyi időt töltsön a gyerek társai közelében - vagy a testvérekkel való játékkal -, mint a technikai játékokkal. Véleménye szerint a mai világban szinte mindenki használ valamilyen elektronikus eszközt, a mindennapi élet szerves részévé nőtték ki magukat ezek a tárgyak, és nem tudjuk elzárni a gyerekektől, csak megtanítani őket arra, hogy hogyan építsék be a többi tevékenységük közé úgy, hogy a virtuális játszótér mellett elférjen a többi hasznos tevékenység is: tánc, foci, mesehallgatás, fogócskázás. Ezek mellett csupán kiegészítésként jelenjen meg az otthon töltött idő során egy kis játék valamilyen népszerű eszközön.

Ideális, ha a szülő a technikai eszközöket játék céljából akkor adja a gyerek kezébe, amikor utóbbi már magabiztosan kommunikál, tud írni és olvasni, továbbá ezernyi magányos és társas szerepjáték tapasztalatait begyűjtötte már.