Te miért nem vállalsz gyereket? - Megnéztük, mire hivatkoznak a magyar nők

Ahogy azt is, hogy az utóbbi két évtizedben a gyerekvállalás időpontja egyre későbbre kerül, lassan a harmincas éveik közepén vagy végén járó kismamák kerülnek többségbe, de nem ritka a fiatal negyvenes, először szülő nő sem.

Biológiai bomba

A késői gyermekvállalás biológiai hátrányai nyilvánvalóak, hiszen egy idősödő szervezetet számos káros hatás érhetett már, és az sem kíván bővebb magyarázatot, hogy a nők petesejtjei pontosan annyi idősek, mint a nő maga - legyen akárhány éves. Ám tekintve, hogy hazánkban évente egy kisebb városnyi babával születik kevesebb, mint előtte, még mindig ünnepi a gondolat, ha valaki élete bármely pillanatában úgy érzi, készen áll az anyaságra. Kérdés azonban, hogy miért csúszik egyre későbbre a babázás öröme, és hogy a társadalom időben felismerve az okokat, képes-e megállítani a folyamatot, arra ösztönözve a nőket, hogy biológiailag biztonságosabb életkorban vágjanak bele az életre szóló kalandba.

Mindeközben a későn, vagy babát egyáltalán nem vállaló nőket a társadalom még mindig megbélyegzi, és végső soron el is ítéli, arra hivatkozva, hogy az ilyen döntést hozó nők karrieristák. Vagyis feltételezi róluk, hogy a szakmai karrier építése miatt - tudatosan, sőt szándékosan - halasztják a gyerekvállalást a magas egészségügyi kockázatokat hordozó életkorra, vagy esetleg gyermektelenek maradnak.
A közgondolkodás egyértelműen önzést gyanít a nők ilyen jellegű döntése mögött, miközben figyelmen kívül hagyja azt, hogy a társadalom még nem kínál biztonságos megoldást azok számára, akik a babavállalás miatt nem kívánnak lemondani társadalmi feladataikról.

Hol vannak az apukák?

Akadnak azonban olyan nők is, akik, bár szeretnének babát, és eszük ágában sincs hosszú időt tölteni a munkaerőpiacon, mégsem mernek belevágni a babázásba. Hogy miért? A válasz egyszerű, a gyermekvállalás két ember felelősséggel teli döntése kell, hogy legyen, és úgy tűnik, a férfiakban is egyre később érik meg a döntés, egyre később igénylik a saját utód születését.

A férfiak viszont arra hivatkoznak, hogy a gyermek vállalásához és egy család eltartásához szükséges anyagi feltételek nem állnak a rendelkezésükre, bizonytalan a saját megélhetésük is. Még a jó anyagi körülmények között élő férfiak jelentős része is arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben már nem birtokolják a valódi "biztonság" érzését, jólétük viszonylagos, nem tudnak tartalékokat felhalmozni, és ha bármilyen ok miatt elveszítik munkájukat, akkor a mindennapi megélhetésük is veszélybe kerülhet.

Gyereket albérletbe?

A késői gyerekvállalás vagy a gyerekről való lemondás hátterében a "lakhatás", az otthonteremtés megváltozása is szerepel. Egyre kevesebb fiatal számára válik elérhetővé a saját otthon biztonsága, albérletbe kényszerülnek - kezdő fizetés mellett -, vagy, ha mégis sikerül a lakásvásárláshoz szükséges alaptőke előteremtése, a hiteltörlesztés mellett vakmerő gondolatnak érzik a gyerekvállalást. Az általános bizonytalanságot aztán csak fokozzák a rossz példák, amikor a hitelből vásárolt vagy épült házak tulajdonosainak egy jelentős része képtelen törleszteni a részleteket.

Bébiszitter híján

Akiknél kifejezetten egzisztenciális okok miatt késik a baba vállalása, azt is hangsúlyozzák, hogy a gyermekintézmények férőhelyei rohamosan csökkentek az utóbbi évtizedben, és ha nem tudják bölcsödébe adni a kicsit, ugyanakkor a fizetésből nem telik egy állandó babavigyázó bérére, akkor nem szabad vállalni a gyereket. Ráadásul ha valakinek nincs állandó munkája, az alkalmi munkavállalói könyv nem elég igazolás ahhoz, hogy a bölcsőde férőhelyet biztosítson a kicsi számára, ott ugyanis előnyt élveznek a dolgozó anyukák gyermekei.

Széthulló családok

A rossz példák sem segítik elő a gyermekvállalási kedvet, hiszen az emelkedő számú válások riasztóak lehetnek, ráadásul a csonka családban felnövő gyerekek sem feltétlenül motiváltak arra, hogy már fiatalon gyereket vállaljanak. Így akad, aki saját családjának széthullása miatt dönt úgy, hogy majd vagy soha ne jöjjön a baba, másoknak elég a baráti körben szerzett negatív példák tapasztalata.

A pszichológus véleménye

Gazdag Enikő úgy látja, a nők gyerekvállalási szándékában nagy szerepet játszik a saját anyjához fűződő kapcsolata, a nőiességével való viszonya és az énképe, hogy az élete különböző területei milyen szerepet töltenek be nála, mekkora jelentőséggel bírnak az életében. A késői gyerekvállalás mellett szólhat a tapasztalat, a személyiség érettsége, egy jól kialakult szilárd identitás, amikor a nő már tudatosabban képes a gyerekvállalás kérdéseit kezelni. A korai gyerekvállalás javára írható a spontaneitás, a gyerekhez való viszonyulás ösztönösebben alakul, viszont a túl korán kötött párkapcsolatokat jelentősen megterhelheti egy hamar jövő gyerekáldás, és később, ha nagyobbak lesznek a gyerekek, újból felszínre kerülnek a kihagyott életfeladatok - ismerkedés, több párkapcsolat, szakmai hely megtalálása.

Egy stabil, jól működő párkapcsolatban előbb-utóbb megérik a gyerekvállalás kérdése, és ha ez nem következik be valamilyen oknál fogva, érdemes utánajárni, hogy mi lehet az oka. Utóbbi lehet a szülők negatív példája, félelem az elköteleződéstől, a felelősségtől vagy az addigi élet feladásától. Az egykék hajlamosabbak szintén egy gyereket vállalni, vagy éppen ellenkezőleg: törekszenek arra, hogy a gyereküknek legyen testvére, attól függően, hogy ők maguk menyire hiányolták ezt az életükből. Az, hogy ki hány gyereket vállal, számtalan dologtól függhet, kezdve a hittől a párkapcsolat stabilitásán át egészen a családi háttérig, valamint az örömforrás megéléséig a gyerekek nevelésében.