Csúnyák, mégis szépnek látják magukat - Anorexiás kamaszok

"Szia! Én is 14 éves vagyok, és ugyanaz a bajom, mint neked, ugyanazt érzem, amit te. De ne aggódj, a vérvétel nem fog kimutatni semmit, maximum annyit, hogy vitaminhiányban szenvedsz. Nálam is ez volt! Abból meg nem nagyon jönnek rá, hogy mi a szitu!"

A fent idézett mondat evészavarokkal küzdő fiatalok fórumbejegyzései közül egy, és jól példázza, hogy a kamaszok (és az idősebbek is) egyszerűen nem mérik fel betegségük súlyát, ahogy azt sem, hogy tanácsaikkal még mélyebbre taszíthatják az anorexiás pokol tornácán tébláboló sorstársaikat.

Cél: fogyás és a szülők félrevezetése

A hazai bejegyzések, anorexiás blogok kirívó külföldi megfelelője a "Thinspiration", amely nem más, mint fiatal lányok titkos szövetsége, ahol a cél a minél légiesebb forma elérése. Bármi áron. Az éheztessük halálra magunkat típusú blogokban arról szól a fáma, milyen módszerekkel lehet a leggyorsabban minél nagyobb súlytól megszabadulni, valamint milyen eszközökkel, trükkökkel lehet a szülőket, a környezetet, sőt az egészségügyet is félrevezetni, hogy a szándékos, akár az életveszélyig is elmenő éhezés minél tovább titokban maradjon.

Úgy tűnik azonban, hogy hazánkban is kialakulóban vannak, vagy már ki is alakultak azok a közösségek, amelyekben olyan gyerekek találnak "otthonra" és sorstársakra, akik szerint az evészavar nem betegség, hanem út a testük tökéletessége felé.

Éppen ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a szülői felelősség kérdését, hiszen talán nekik van egyedül esélyük arra, hogy időben elcsípjék már a kialakulás előtt, vagy az első tünetek megjelenésénél az anorexiát. De felelősségünk van abban is, hogy milyen példát mutatunk a fiataloknak, és hitelesek csak akkor lehetünk, ha a gyerekek azt látják, a szülők számára a táplálkozás nem egyedüli eszköze az esztétikus forma elérésének, és az egészséges táplálkozás nem nyűg, hanem örömforrás és a harmonikus élet természetes része.

Csúnyák, mégis szépnek látják magukat

"A kifejezés ideges eredetű lesoványodást jelent szó szerint" - mondta el dr. Ormay István pszichiáter. "Ennek folyamán a betegek mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk a korukra, testmagasságukra vonatkozó testsúlynorma alatt legyen. A hivatalos diagnózis szerint akkor beszélhetünk anorexiáról, ha a testsúly 15 százalékkal a norma alatt van. Ez azonban már szemmel is látható, riasztó, sőt sokkoló látvány lehet. A módszer pedig egyszerű: egyre kevesebb táplálék fogyasztása, amely során tökéletesen kiéheztetik a szervezetet, de az anorexia jellemzője az állandó edzés, futás, egyéb mozgás is, hogy minél többet adjanak le. Ezek nyomán vitamin- és ásványianyag-hiány lép fel, a hormonháztartás felborul, és a beteg egyszerűen nem akar, nem képes segítség nélkül szembenézni a problémával. Csontvázszerű megjelenéssel, cserepes, sebes ajkakkal, szikkadt bőrrel, száraz hajjal és pikkelyesen morzsolódó körmökkel is szépnek, vagy legalábbis elfogadhatónak látják magukat. Pedig az anorexiások súlyosabb esetben a napi kalóriabevitellel az éhenhalás peremén egyensúlyoznak."

Az anorexia lelki eredetű zavar és egyik kiváltó oka társadalmunk túlhangsúlyozott, vékony szépségideálja lehet, vagyis hogy a fiatalok számára az érték és követendő példa a kamerák kereszttüzében lévő karcsú forma elérése.

Az áldozatok között sok teljesítményorientált fiatal van

Ez azonban csak az egyik ok, hiszen az anorexia kialakulása számos tényező együttállásához köthető, és sok esetben mély fájdalmak vagy veszteség utóhatásaként, bűntudat miatt, kudarcélmények hatására is jelentkezhet. Máskor a túl nagy kihívás is előcsalogathatja, főleg akkor, ha a fiatalra egyébként is jellemző a maximalizmus. Az anorexiában szenvedők egyébként is teljesítményorientáltak, sokszor kiváló tanulók, mindig jól teljesítő fiatalok. Az éhezés azért annyira fontos számukra, mert úgy érezhetik, ha kontrollálni tudják szervezetük egy meghatározó folyamatát, akkor döntőképesek lehetnek életük más területei fölött is.

"Ne fossál, ne hagyd, hogy eltántorítsanak!"

Olykor egy sima fogyókúrával indul a dolog, és éppen ezért veszélyes, hiszen szinte észrevétlenül lehet átcsúszni a betegségbe: "Én nem tudom, anorexiás vagyok vagy se, de igazából nem is érdekel. Napi 1000 kcal a bevitel, 2,5 hónap alatt 5 kg már lement és isteni érzés, hogy édességgel kínálnak, de ellen tudok állni..."

"Én félek. Képtelen vagyok enni. Testképzavarom nincsen, azt hiszem, olyannak látom a külsőm, amilyen az valójában. Persze, nem mindig tetszik, de nem az a célom, hogy szupermodell legyek. Én szeretnék enni, mert tudom, hogy létszükséglet, de nem tudok. A gyomrom össze van szűkülve, többször hányingerem is van. Szorongok. Elég ételre gondolnom és hányingerem lesz. Olyan nap is van, hogy nem eszek semmit. Le kéne állnom, de nem tudom megtömni magam."

"Én néha eltűnődöm, hogy normális-e, amit csinálok, de eszem ágában sincs leállni. Két hónapja még 90 kiló voltam, most 70 kiló vagyok. 178 centi vagyok és le akarok menni olyan 55 kilóra - és nagyon tetszik, hogy üres a gyomrom, hogy átlag napi 200 kalóriát eszek, néha annyit se, és fogyok és a barátaim ámulnak és dicsérnek."

"Nálam is így kezdődött, először csak karcsúbb, vékonyabb akartam lenni. Aztán amikor elértem a kitűzött célt, nem tudtam leállni. Még vékonyabb akartam lenni és még többet fogytam. És még vékonyabb és így tovább. Ha ettem, bűntudatom lett, ha nem ettem, szenvedtem attól, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Harcoltam magammal, de ha ettem, egyszerűen kövérnek láttam magam. Egy alma is meglátszott a hasamon, legalábbis én úgy láttam. Szóval, ha valaki ebbe belekezd, jobb ha tudja, a tűzzel játszik. Én most gyógyulgatok."

"Szerintem ne fossál, nem vagy anorexiás. Csak képes vagy fogyni, és ne hagyd, hogy mások irigysége eltántorítson a célodtól."

"Azóta sikerül a fogyókúra, amióta koleszban vagyok. Mert itt anyám nem látja, mi történik. Néha egy alma és egy szelet pirítós a napi menüm. Imádom, hogy fogyok, és imádom a lebegést."

Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és életmódprogramunk! REGISZTRÁLNI SZERETNÉK! Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon!