László: "Álltam a szavam, ami a kockás hasat illeti"

László 38 éves, szinte egész életében sportolt, gyerekekkel foglalkozik, jiujitsu edző, és személyi edzőként is dolgozik. "Soha nem kellett fogyókúrákkal terhelni magam, szerencsés alkat vagyok, olyan szikár típus, mégis nyáron, egy edzőtábor során, az egyik 8 éves kisdiákom arra hívta fel a figyelmem, hogy van egy kis pocakom. Nekem. Nem bántódtam meg, de azt mondtam neki, hogy három hónap múlva kockás hasat fog látni, szeretnék példát mutatni neki, és tartottam is a szavam.

Az adott szó kötelezettsége természetesen csak az egyik ok volt, amiért a három hónapos, meglehetősen intenzív zsírtalanító, tisztító edzésbe, diétába belefogtam. A másik ok az volt, hogy a kisfiúnak éles volt a szeme, valóban, annak ellenére, hogy napi szinten foglalkozom a testemmel, magamat is edzem, azért a hasam, a derekam körül nekem is kialakult egy vékony réteg úszógumi. Nem nagyon látványos, de annál makacsabb volt ott a zsír és én meg akartam szabadulni tőle. Nem fogyásra törekedtem, inkább arra, hogy a megfelelő helyeken számomra kedvezően alakuljon a testem, és persze, hogy úgy tűnjön el a zsír, hogy közben maradjon meg az izom. Kíváncsiság is hajtott persze, valamiért úgy hisszük, egy bizonyos kor fölött már nem olyan könnyű formálni a testet, nehezebben reagál, több a kudarc. Én be akartam bizonyítani, hogy tulajdonképpen elhatározás és fegyelem kérdése a siker ebben a korban is.

Mivel egyébként is mindennapi betevőm a sport, nem kellett nagyon élesen eltérnem az addigi edzési szokásaimtól, inkább csak az intenzitást és ritmust változtattam, intervallumos kardióedzésre tértem át. Voltak laza, pihenős hetek, amikor az izmok regenerálódhattak, pihenhettek, ilyenkor sokat jógáztam is, de azután mindig jött egy kemény hét, amikor felpörgettem, növeltem az izmokat, és egy még keményebb, az úgynevezett extrém hét, amikor izomfáradásig edzettem.

Tudni kell, hogy minél több a zsír, annál lassúbb az anyagcsere, annál nehezebben indul be a fogyás, az alakulás. Minél több az izom, annál nagyobb energiákat igényel a szervezettől, vagyis egy bizonyos izomtömeg megléte akkor is fogyaszt, ha éppen nem végzünk intenzív mozgást. Vagyis ha arra törekszünk, hogy arányaiban változzon a szervezet zsír-izom megosztása, és az izom kerül fókuszba, már nyerő pozícióban lehetünk.

Utánajártam annak is, miért éppen a derekamon van felesleg, hiszen nagyon fontos, hogy tudatosan szemléljük a kritikus részeket. Kiderült, nekem (és másnak is), aki szintén ezzel a területtel küzd, hormonális okok állnak a háttérben, a hasnyálmirigy működik kicsit zajosan. Vagyis a cukorfelhasználás nem olyan, amilyennek lenni kéne. A megoldás az edzés mellett ezért egy olyan diéta bevezetése volt, amely megfelelő módon adagolja a jó szénhidrátot a szervezetnek.

Először természetesen null-szénhidráttal indítottam én is, de később, néhány nap múlva áttértem a gyümölcsökre, zöldségekre, és az azokban lévő cukrokra alapoztam az energiaszükségletemet. Mindem más szénhidrátot kiiktattam az étrendemből: nem ettem kenyeret, péksüteményt, burgonyát és rizst, valamint kerültem az olajban, zsírban tocsogó húsokat.

Három hónap alatt 5,5 kilogramm szaladt le rólam, és most olyan az izomzatom, amilyennek látni szeretném. Mindeközben érdekes felismerések értek, többek között saját magamról is megtudtam ezt-azt, például, hogy nekem sem könnyű, sőt meglehetősen sok lelki erőt igényelt a diéta betartása és az edzések kivitelezése. Pedig nekem nem kellett a nulláról indulnom.

Könnyű lett volna feladni... hiszen ez a mód, ahogy én csináltam egy cseppet sem élvezetes, rengeteg fizikai aktivitást igényel, miközben az, ahogy telnek a hetek, egyre jobban visszaszorul a lelkesedés. Ugyanakkor azt is megtudtam magamról, hogy nem volt véletlen, hogy a diéta, a program előtt is egyre nehezebb volt a kötélmászás, a fekvőtámasz, nekem is voltak hangulatingadozásaim, nekem is szükségem volt arra, hogy fizikailag és mellette - a tudatosság és fegyelem segítségével - lelkileg is tisztuljak, erősödjek. Ezt soha nem késő elkezdeni. A másik a diétával kapcsolatos, és ha ettől kezdve bárki diétás tanácsot kér tőlem az edzésterve mellé, az szinte biztos, hogy arra hívom fel a figyelmét, hogy csak akkor diétázzon, ha van ereje és kitartása azt végigcsinálni, valamint vérképvizsgálat nélkül soha, senki ne kezdjen bele semmilyen diétába.

Nekem például csapnivaló lett a vérképem. Pedig naponta három kiló almát, banánt citrusféléket fogyasztottam. Rá kellett ébrednem, ma valamiért nincs a gyümölcsökben elegendő mennyiségű vitamin! Minden addigi álláspontomat felülírva igenis multivitaminos készítmények, táplálék-kiegészítők után kellett nyúlnom, hogy pótoljam azt, ami elveszett.

A másik felismerés, hogy Budapesten nem lehet egészségesen táplálkozni, vagy legalábbis nagyon körülményes. Még az olyan vendéglőkben is, ahol grillezett csirkehúst kínálnak, még az a hús is olajon van megpirítva. Nincs párolt, olaj vagy zsír nélküli étkezésre lehetőség. Vagyis aki így szeretne táplálkozni, annak bizony gondoskodnia kell a megfelelő alapanyagokról és el is kell készítenie magának. Szóval, csak az kapjon bele intenzív diétába, aki számol ezzel a lehetőséggel, különben biztosan 'úgysincs más' alapon elfogadja azt a menüt, amit kínálnak neki.

Nagyon kell figyelni arra, mennyire terheljük a szervezetünket és mivel tápláljuk, mert nekem is szembe kellett néznem néhány mellékhatással, amit a szélsőséges dolgoknak köszönhettem: az egyik a vérkép volt, de ízületi panaszok is kacsingattak rám - ez a nagyon erős fizikai megterhelés miatt alakult ki -, valamint én is éreztem, hogy egyre nehezebben regenerálódik a szervezetem, szóval nem szabad kimeríteni a tartalékokat, ha el akarjuk kerülni a különféle hiánybetegségeket (pajzsmirigy, idegrendszeri bajok, ízület).

Ma már normál módon étkezem, fogyasztok szénhidrátot is, bár továbbra is arra törekszem, hogy ne finomított, adalékokkal dúsított élelmiszereket, hanem valódi tápanyagot vigyek be a szervezetembe.

A legfontosabb azonban a legmakacsabb zsír eltüntetése mellett, hogy álltam a szavam, már ami a kockás hasat illeti. Ráadásul a gyerekek is láthatták, elhatározás kérdése az eredmény, és hiába más esetleg az otthoni példa, az én sikerem talán elindítja őket is egy olyan úton, ami már a kiegyensúlyozott, egészséges életmód felé visz, ahol nem kampányszerű az egészség, hanem állandó, megőrizendő érték."

Láttad már? Benne vagyunk a tévében!