Otthonaink szmogosabbak, mint a forgalmas utcák

Fessler Emma

2013.09.05.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Valószínűleg senki sem költözne szívesen Budapest legforgalmasabb útjának kellős közepén álló házikóba, hiszen a hajnali óráktól eltekintve levegőt sem kapna a szmogtól. Ám téved az, aki azt hiszi, hogy csak egy forgalmas út melletti lakás levegője lehet szmogos - rengetegen élnek mérgező gázok és vegyszerek által szennyezett levegőben a saját lakásukban.

Halálos áldozatok

Ha szmogról beszélünk, mindenki a téli időszakban riadókat okozó részecskefelhőre asszociál, az pedig már eszünkbe sem jut, hogy otthonunk levegője is káros lehet, aminek az oka nem feltétlenül az utcáról érkező benzingőz. Az Egészségügyi Világszervezet már korábban kiadott egy tanulmányt a beltéri légszennyezettség fontosságáról, melyből kiderül, hogy világszerte 3,5 millió ember hal meg emiatt, ami meghaladja az AIDS vagy a malária éves áldozatainak számát. A fő gondot a főzés-sütés közben felszabaduló káros anyagok, a rossz szellőztetés, a tisztító- és rovarölő szerek jelentik. Egy új tanulmány a beltéri légszennyezettség tárgykörében nyomozott, és számos tünetre derített fényt: az állandósuló köhögés, asztma, torokkaparás és végső soron a rákos megbetegedés is azt jelezheti, hogy rossz a lakásunk levegője. Bár nem látni őket, több száz olyan szennyező részecske kering a levegőben, mely ilyen panaszokat okozhat, és életeket rövidíthet meg - a tanulmány szerint majdnem ugyanannyi ember hal meg a beltéri szennyezett levegő miatt, mint közúti balesetekben.

Harci ideggáz a konyhában

A beltéri levegő minősége pedig amiatt is fontosabb lehet, mint a kültérié, mivel az emberek nagy része idejének 70-90 százalékát zárt terekben tölti, és csak a fennmaradó időben jár a szmogos utcákon. Az otthon négy falai között pedig ugyanúgy megtalálhatók a veszélyes kis méretű részecskék, mint az utakon, sőt: a tanulmány szerint egy akrolein nevű anyag is súlyos problémákat okozhat. Az akrolein az ételek sütésénél, olajok hevítésekor keletkezik, károsíthatja a DNS-t, s nem mellesleg az első világháborúban idegméregként használták. Hosszú távon belélegezve mindenképpen károsítja a szervezetet, a kis részecskékből álló szálló por pedig a légzőszerveknek, keringésnek árt.

Szellőztetni vagy nem szellőztetni?

Örök városi dilemma: míg egy vidéki lakásnál a naponkénti többszöri szellőztetés valóban friss levegőt visz a lakásba, és megvan a lehetőség még az olajjal történő sütésnél is a levegőcserére, addig egy belvárosi lakásban már nem tudhatjuk, akkor teszünk-e jót, ha kinyitjuk az ablakot, vagy akkor, ha szorosan zárva tartjuk. A benti káros levegőt a kinti szmogosra kicserélni nem igazán célravezető, a levegőcserére viszont mindenképpen szükség van, már csak a szintén káros penész megjelenésének megakadályozása miatt is. Városban érdemes a hajnali, késő esti órákra korlátozni a szellőztetést, mikor nem akkora a forgalom, de igazán friss és egészséges levegőre így sem nagyon számíthatunk.

Krisztiék a szmog miatt költöztek vidékre

"Az érettségi után költöztem Pestre, eredetileg vidéki vagyok. Itt találtuk meg egymást a férjemmel, így végül itt ragadtunk, bár sosem szerettük a szürke, koszos levegőt, s ha tehettük, menekültünk a parkokba vagy a hegyekbe. Végül egy belvároshoz közeli albérletbe született meg a fiunk, nem volt más lehetőségünk. Egyéves kora után kezdett el nagyon gyakran köhögni, miközben az orvos semmiféle szervi okát nem találta. A szmogriadók idején a tünetei mindig súlyosbodtak, és láthatóan jobban volt akkor, ha kivittük a városból. Mivel testvért is tervezünk, végül eldöntöttük, hogy kiköltözünk egy közeli faluba, ahonnan a férjem még be tud járni dolgozni, van ovi, bölcsőde, és amire szükség van. Bár házat venni nem volt pénzünk, találtunk egy kiadót, mely nem sokkal kerül többe havonta, mint az albérlet Budapesten, a friss levegő, a madárcsicsergés pedig megfizethetetlen előny. Nem állítom, hogy a fiunk tünetei egy csapásra megszűntek, de sokkal jobban van, rengeteget van a szabadban, és alig köhög. Azt mondanám, hogy akinek csak van rá lehetősége, és gyermeke van, az meneküljön a nagyvárosokból."

Óvatosan a légyirtóval!

A lakás levegőjét nemcsak a szmog és a sütésnél keletkező gázok ronthatják, de mi magunk is a rovarölő vegyszerek gyakori használatával. A hazai boltokban is kaphatók olyan háztartási rovarirtó szerek, melyek ismert egészségkárosító anyagokat tartalmaznak, azaz nemcsak a szúnyogot vagy a legyet ölik meg, de kis mértékben minket is pusztítanak. Egyes ma is forgalomban lévő anyagok már be is vannak tiltva az EU területén, tehát nem használhatók növényvédő szerként kültéren sem.

Mindehhez még hozzá kell vennünk a vegyszeres szúnyogirtást, mely a méheken kívül minket is károsíthat, ráadásul ez a hatóanyag - melynek mérgező hatását a hírhedt DDT-éhez hasonlítják - megtalálható több háztartási rovarölőszerben is - ráadásul a káros vegyszerek zárt térben még lassabban bomlanak le, mint a szabadban. Nagy részüket csak úgy lehetne viszonylag biztonságosan alkalmazni, ha jó pár óráig messzire elkerülnénk azt a helyiséget, melyben használtuk, de ez gyakorlatilag nem igazán megvalósítható. Bár tény, hogy hatásosak, a vegyszerek helyett inkább próbáljatok ki természetes megoldásokat a rovarok ellen.