Nyújtani kell, de nem mindegy, hogyan csinálod!

Forrás: Thinkstock -
testmozgás nyújtás futás jóga edzés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha rendszeresen edzel, jól tudod, hogy a nyújtásra nagy szükség van, hiszen a laza izmok sokkal terhelhetőbbek, ráadásul nyújtással megelőzhetőek az esetleges sérülések, emellett pedig a mélyizmok is edződnek. De mint mindennek, a nyújtásnak is van hátulütője - mutatjuk is, mire érdemes figyelned!

Alapszabály, ha nyújtani kezdesz

Az edzés elején és a végén is érdemes beiktatnod a nyújtást, ám fontos, hogy nem szabad ezzel kezdeni, bemelegítés nélkül ugyanis könnyen lesérülhetsz. ,,A nyújtás fő szabálya, hogy nem szabad úgymond nekiesni, mindig egy általános bemelegítésnek kell megelőznie, hideg izmokat ugyanis nem lehet nyújtással terhelni. Ma már szerencsére nem alkalmazunk rugózó mozdulatokat: egy általános átmozgatás után kell jönnie egy pár perces dinamikus nyújtásnak" - vallja Nagy Amarilla gerinctréner, gyógytornász, a Life.hu szakértője.

Forrás: Thinkstock

,,A nyújtáskor az egyik alapszabály, hogy amikor érezzük, feszül az izom, kicsit ki kell engedni, pihenni kell, majd újra megpróbálni. A túlzott feszítés okozhat károkat, erre érdemes figyelni. Gyógytornászként nagyon fontosnak tartom az izmok megfelelő nyújtását, természetesen csakis a fokozatosság elvének betartásával" - teszi hozzá a szakértő.

Life.hu tipp

Bemelegítés edzés előtt - Nagy Amarilla korábban ITT már mutatott néhány szuper gyakorlatot, melyekkel ráhangolhatod a testedet az edzésre. Végezd őket bátran!

Amikor a nyújtás veszélyes

Ám bizonyos esetekben a nyújtás növelheti az ínsérülések kialakulását. Ez ugyan főleg futóknál, atlétáknál fordul elő, de olyanokkal is megtörténhet, akik az átlagosnál többet sportolnak - derül ki egy közelmúltban publikált kutatásból. „Az a javaslat, hogy nyújtógyakorlatok végzésével elkerülhetők a sportsérülések, így az ínsérülések is, döntően tapasztalatok alapján elfogadott módszer, ugyanakkor tudományosan megalapozott bizonyíték nincs rá" - nyilatkozta nemrég a kutatást végző Janne A. Peters, a Groningen-i University Medical Center munkatársa.

Forrás: Thinkstock

Az ínak rögzítik az izmokat a csontokhoz. Az ínakat érintő gyulladás a tendinitis, tendinosisról pedig akkor beszélhetünk, ha apró sérülések keletkeznek az ínban, vagy az azt körülölelő szövetekben. A szakértők szerint az ínak gyulladása vagy sérülése bármely ínt érinthet, döntően a nagyobb ízületek környékén (boka, térd, csípő, váll, könyök) alakul ki. Gyakran igen fájdalmas, és nagy a betegség kiújulásának esélye. „Ez a mozgásszervi elváltozás nemcsak az élsportolóknál fordulhat elő, hanem bárkinél, aki megerőltető fizikai igénybevételnek teszi ki magát" – mondta Dr. David Geier, a Dél-Karolinai Orvosi Egyetem ortopéd sebésze.

Mi a megoldás?

Természetesen más lehetőségeket kell keresni a sportolóknál, és mást a hétköznapi embereknél. A focisták számára például vannak kifejezetten erre a célra alkalmazott speciális egyensúlyi edzések, ám lehet kapni olyan, a rázkódást elnyelő betétet is, ami hatékony lehet. Ám ha már kialakult a probléma, a láb pihentetése különösen fontos.

,,A láb anatómiai felépítése nagy egyéni különbséget mutathat (a lábboltozat magassága, lúdtalp stb.), így elképzelhető például, hogy valakinél a cipőbetét vagy egyéb ortopédiai eszköz viselése hatékony a tendinopathia kezelésében, másoknál viszont eredménytelen. Gyakran viszont azt tapasztaljuk, hogy ha a páciensek már a patella vagy az Achilles-ín mentén érzett fájdalom kialakulásakor pihentetnék a lábukat, vagy orvoshoz fordulnának, azzal egy sokkal nagyobb kihívást jelentő probléma is megelőzhető lenne" – nyilatkozta Dr. David Geier.

Forrás: Thinkstock

Nyújtás nyújtással - erre figyelj, ha jógázol

Rendszeres jógázóként bennem felmerült a kérdés, hogy ha nyújtásról és veszélyekről beszélünk, mi lehet a helyzet a jógával. Számos jógaóra ugyanis rögtön a napüdvözlettel indul, ami egy nyújtásokat is tartalmazó gyakorlatsor, emellett a bemelegítés funkcióját látja el. ,,A jógában a napüdvözlet a bemelegítés, ami egy tridósikus (Ayurvéda alapján), minden testtípus számra kedvező gyakorlatsor. Természetesen a napüdvözletet - mivel ez maga a bemelegítés - nagyon óvatosan kell végezni.

Alapszabály a jógában, hogy mindig az "aktív" és az úgynevezett "passzív" zóna között nyújtunk, vagyis nem lépünk be a már sérülési zónának nevezett intervallumba. Ez mindenkinek más, ezért nagyon fontos, hogy óvatosan kezdjünk neki az órának. Viszont mindenképp érdemes napüdvözletet végezni, mert ez a sorozat elég a test teljes bemelegítéséhez, pláne ha intenzív, orron keresztüli légzéssel kombináljuk. Ha pedig már sérülésekről van szó, mikrosérüléseket akkor is szerezhetünk, ha bemelegítés nélkül nyújtunk, vagy túlságosan nagy melegben edzünk, amikor az izmok már extrém módon nyúlnak. Az elv pedig mindig az, hogy tudatosan, és figyelemmel gyakoroljunk, tiszteletben tartva a testünk korlátait" - vallja Kiss Zoltán Nitai jógaoktató.

Te rendszeresen nyújtasz?

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.