Szegénység, éhezés, kiszolgáltatottság - A világ gyermekeinek tragikus helyzete

Afrikában szegénység van, és éheznek, ezt mindenki tudja. Nem jó, nem jó, de hát mit is lehetne tenni? – A nyugati ember gyakran ezekkel a gondolatokkal hessegeti el fejéből a csontsovány, éhező afrikai kisgyerekek képét, mondván, hogy ő úgysem tud rajtuk segíteni, és egyébként is megvan a saját gondja-baja. (Miközben, ha már az élelmiszerekhez, a különböző energiaforrásokhoz, a mindennapi árucikkekhez, magához a környezetünkhöz is egy más, kevésbé pazarló mentalitással állnánk hozzá, azzal igenis közvetett módon mi is segíthetnénk a fejlődő országokban élők helyzetén.)

Belesüppedve a mindennapi mókuskerékbe szeretünk csukott szemmel és füllel járni-kelni, és nem tudomást venni a világban történő nem túl szívet melengető dolgokról. Most azonban – a Gyermekek Világnapján – talán mégis érdemes egy kis empátiával kitekinteni a nálunk sokkalta rosszabb helyzetben lévők életére.

A következőkben az UNICEF A világ gyermekeinek helyzete (SOWC 2016) idei jelentéséből válogattunk ki néhány sokatmondó részletet.

A jelentés három területre koncentrál: a gyermekek egészségére, az oktatásra, illetve a gyermekszegénységre.

Az UNICEF jelentése a legégbekiáltóbb egyenlőtlenséggel, a gyermekek túlélési esélyeinek különbségeivel kezdődik.

A beszámoló szerint bár 1990 óta a gyermekek túlélése vonatkozásában a szegény és gazdag országok közötti abszolút rés jelentősen csökkent, a legnagyobb különbségek mégis megmaradtak. Szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában például a helyzet alig változott, azaz

– ugyanúgy, mint 1990-ben. A szélsőségesen sanyarú helyzetű Sierra Leonéban pedig egy gyerek harmincszor nagyobb valószínűséggel hal meg ötéves kora előtt, mint egy Egyesült Királyságban született, és nagyjából ugyanezek az arányok az anyák szülés közbeni halálozásánál is.

2015-ben 5,9 millió 5 év alatti gyerek halálának közel felét fertőzéses megbetegedések és ezzel összefüggő körülmények okozták, de a fegyveres konfliktusokkal érintett országokban az egészségügyi szolgáltatások akadozása vagy megszűnése is súlyosan veszélyezteti a gyermekek életét.

ugyanis az aszályos időszakok kitolódása miatt a vízellátás sok helyen akadozik vagy megszűnik, a legszegényebb családok pedig fertőző vizet kénytelenek használni, ami ugyancsak táptalajt jelent a különböző betegségeknek.

A szegénység sokkal több, mint a pénz hiánya. A fejlődő országok gyermekeinek szegénysége olyan tényezőkre van hatással, mint hogy járhatnak-e iskolába, megfelelően tápláltak-e, hozzáférnek-e az egészségügyi ellátáshoz, van-e tiszta víz, amit ihatnak, higiénikus környezetben élnek-e. Ez a fajta szegénység pedig generációról generációra öröklődik, tehát

Ez a folyamat pedig egyre mélyebb egyenlőtlenségeket eredményez.

Csak egy példa: Szubszaharai Afrikában 247 millió, azaz 3-ból 2 gyermek él szegénységben. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a lakosság 46 százaléka kevesebből él naponta, mint 1,90 USD, vagyis 525 Ft.

A legszegényebb országokban minden hatodik ember, a lakosság 15 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez, azaz összesen 870 millió ember,

Az egyébként is kritikus helyzetű országokon belül is vannak régiók, ahol az emberek életkörülményei az átlagnál is elkeserítőbbek: a Száhel-övezet és a Szomáli-félsziget jelenlegi élelmiszerválsága 23 millió embert érint, Dél-Szudánban pedig 250 ezer súlyosan alultáplált gyerek él.

A nem megfelelően fejlődő gyermekek mintegy 80 százaléka a világ két nagy régiójában, Afrikában és Ázsia déli és délkeleti részein él.

A jelentés szerint a gyerekházasságok száma csökkent, de még így is

Sőt, Afrikában a gyermekházasságok mértéke a legszegényebbek között 1990 óta változatlanul magas. Ezeknek a lányoknak a gyerekkora idő előtt befejeződik, általában kiesnek az oktatásból, és túl korán vállalnak gyermeket.

A gyermekfeleségek sokkal kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz várandósságuk alatt, mint felnőtt társaik. A gyermekházasságok kegyetlen hagyományának velejárója, hogy

A 20 éves koruk előtt szülő anyák újszülöttjei másfélszer valószínűbben halnak meg az első 28 nap során, mint a 20-as vagy 30-as éveikben szült nők gyermekei.

Az UNICEF jelentése 2030-ra egy, a mostaninál is sötétebb jövőt vázolt fel arra az esetre, ha a jelenlegi trendek változatlanok maradnak.

• 2030-ig évente körülbelül 250 000-rel több haláleset fog bekövetkezni a klímaváltozásnak betudható alultápláltság, malária és hőség következtében.
• Csak abban az évben 3,6 millió gyerek fog meghalni 5 éves kora előtt. 2016–2030 között összesen 69 millió ilyen eset lesz, fele a szubszaharai régióban, harmada pedig Dél-Ázsiában.
• Öt ország fedi majd le az 5 éves kor előtti halálozások több mint felét: India (17%), Nigéria (15%), Pakisztán (8%), Kongói Demokratikus Köztársaság (7%) és Angola (5%).
• Körülbelül 620 millió gyerek születik majd várhatóan ebben a régióban 2016 and 2030 között, ez a világon várható születések 30 százalékát jelenti. Nigéria egyedül fedi majd le a világon várható születések számának 6%-át.
• A Szubszaharai Afrikában élők közül 156 millió gyermek küzd majd az életben maradásért kevesebb, mint 525 forintnyi jövedelemből naponta.
• Több mint 60 millió általános iskolás korú gyerek maradhat ki az iskolából.