Brüsszel és Leuven – Európa két ékszerdoboza

Belgium különleges ország: etnikailag és nyelvileg is kevertnek mondható. Állampolgárai eszerint három csoportba sorolhatóak: franciául beszélő vallonok, hollandul beszélő flamandok és német nyelven beszélők.

Ez a mindennapi életben is jól látszik, hiszen turistaként azzal kellett szembesülnöm, hogy viszonylag

ahhoz képest, ahogyan elképzeltem. Szokták is mondani, hogy a franciák nem szívesen tanulnak meg más nyelveket, inkább azt várják el, hogy a külföldiek sajátítsák el az ő anyanyelvüket. A Charleroi-ban lévő vonatpályaudvaron némán szidtam magam, hogy annak idején a suliban miért nem inkább németül tanultam, mert azzal itt pillanatnyilag többre mennék.

Brüsszelbe érkezve furcsa volt, hogy az utcanevek hollandul és franciául is ki vannak írva, melynek oka az, hogy e két nyelvet használók aránya egyenlően oszlik el, és minden ott élő számára biztosítani kell a könnyű tájékozódást. Mivel németek csak az ország keleti részén élnek, ezért ők e tekintetben itt kissé háttérbe szorultak.

A város épületei nagyon szépek: színesek és vidámak. Egy-egy lakóépület kísértetiesen emlékeztet az Amszterdamban látott gótikus építészeti stílusra, ami annak is köszönhető, hogy Belgium és Hollandia szomszédos országok. Brüsszel óvárosi részét többnyire macskaköves utak borítják, ami a bőröndök szempontjából nézve nem túl előnyös, viszonyt látványosságként nagyon hangulatos.

Az óváros utcáin andalogva rengeteg házrajzot tekinthetünk meg, amelyeken különféle mesehősök kelnek életre, színessé, vidámmá és játékossá téve a várost.

Turisták számára csak ajánlani tudom a Grand Place-t, amely UNESCO-világörökségi besorolás alá esik, ráadásul Európa legszebb tereinek egyike. Mindenképp érdemes besétálni a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházba is, amelynek hangulata minden képzeletet felülmúlóan elvarázsolhatja az oda betérőket.

Érdekességei közül külön kiemelném, hogy más vallású látogatók felé is kifejezetten nyitott, például muszlimok számára is érthető leírások találhatóak az épület belsejében.

Aki azonban nem szeretne a belvárosi forgatagban megszállni, esetleg anyagi okok miatt bérelne apartmant vagy szobát a peremkerületek egyikében, annak Leuven lehet a tökéletes választás, ami kb. 25 kilométerre fekszik Brüsszeltől. Véget nem érő utcái számos

számára adnak otthont, amelyeket nem lehet egyhamar megunni.

Számos díszes és érdekes szobor tarkítja a kisebb-nagyobb tereket, és mindegyiknek saját története van. A világ legrégebbi katolikus egyeteme is itt található, amelynek stílusa a notre-dame-i toronyőr otthonához hasonlóan gyönyörű. Érdemes ellátogatni a Szent Péter-templomba is, ahol egy kis mécsest gyújtva merenghetünk.

Hétköznaponként sűrű élet zajlik a városban, ám hétvégén, főleg vasárnap, teljesen kihalttá és csendessé válik, így aki Leuvenbe szeretne menni várost nézni, az inkább valamelyik hétköznapot válassza erre a célra.

Mindkét városra jellemző a biciklivel való közlekedés. Érdekes látvány egy budapesti ember számára, ahogyan a villanypóznákról fürtökben lógnak az egymáshoz rögzített kerékpárok. De nemcsak ott, hanem még a Dijle folyóba dobva is lehet látni egyet-egyet, bár azokat vélhetőleg már nem használja senki.

Kulináris élvezetek tekintetében pedig mindenképp az édességeké a főszerep. A közterületeken úgy terjeng az édes illat, mint tengerparton a sós levegő. Akkor is összefut a nyál a szánkban, ha éppen egyetlen árust sem látni a közelben. Édességüzleteikben földtől a plafonig sorakoznak a különböző színű, méretű, ízesítésű és alakú csokoládék, amelyek közül szinte lehetetlenség választani. Nem beszélve a waffelről, ami nagyon hasonlít az itthon is ismert gofrira, de a waffel tésztája kissé könnyebb.

A belgák desszertként nemcsak édességeket, hanem sajtokat is gyakran fogyasztanak, így híresen nagy választék és ínycsiklandó ízvilág várja a sajtok kedvelőit. A helyiek előszeretettel esznek tengeri herkentyűket is: halakat, kagylókat és rákokat, amelyeket tésztával, salátával vagy egyéb körettel is fogyaszthatunk.

Az ottaniak határozottan állítják azt is, hogy a hasábburgonya bizony Belgiumból származik. A mindennapi életük szerves részét képezi a sült krumpli, amelyet utcai árusoktól, papírtölcsérekben felszolgálva is megvásárolhatunk.

A belga sörök nem véletlenül világhíresek. Azok számára, akik kedvelik a folyékony kenyeret, ez lehet a belga gasztronómia csúcsa: világos lager, lambic, spontán erjedésű, vörös és még számtalan íz közül válogathatunk. Belgiumban több mint 130 sörfőzde üzemel, és több mint 800 fajta sört készítenek. Elképzelni is nehéz, hogy mitől lesznek ennyire különbözőek.

Aki szereti a történelmi múlt és a jelen összefonódását csodálni egy város épületein, aki kedveli az új ízeket és a francia vagy holland nyelvet, annak szeretettel ajánlom Belgiumot.