Közel és mégis mindentől távol: Dobogókő

Dobogókő mindössze 25 km-re található Budapesttől, Komárom-Esztergom és Pest megye határán, ezért akkor is érdemes ide ellátogatni, ha csak 1-2 nap pihenésre van lehetőségünk.

Meleg szívvel ajánlható azoknak, akik szeretnek a természetben túrázni, kirándulni, ugyanis a Rám-szakadék, a Ferenczy-szikla, a Thirring-szikla (Turul körút) és a Zsivány-sziklák is rendelkezésünkre állnak, ha szabadtéri mozgáshoz van kedvünk.

Nem is beszélve a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsaként közismert Pilis-tetőről, valamint a pilisszentkereszti Szurdokról. Dobogókő zarándokutakban is bővelkedik, az Országos Kéktúra és a Mária út is keresztülszeli a települést.

Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján található, ennek köszönhetően olyan pompás panorámában részesíti az odautazókat, aminél szebbet elképzelni is nehéz. Nemcsak a tavaszi-nyári időszakban, hanem a téli hótakaró idején is érdemes kipróbálni, ugyanis ezen a településen épült fel az ország első sípályája. Dobogókő az elsők között büszkélkedhetett menedékházzal is, a báró Eötvös Loránd menedékházzal, amelyet 1898-ban adtak át.

• Dobogókő barlangokban is bővelkedik, így aki szeret barlangászni, annak kifejezetten ajánlott az utazás. Például a Szenteltvízmedencés-barlanghoz, amely Dobogókő csúcsrégiójában, körülbelül 670 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Eszterházas Istvánék fedezték fel 1997-ben, és valószínűleg kimállással keletkezett. A barlang teljes hossza, a kiboltozott előtérrel együtt 5,2 méter, ami 4-5 túrázó számára akár szuper szabadtéri alvóhely is lehet.
• Szintén ezen a településen található a Kilátós-barlang, a dobogókői kilátó kiépített csúcssziklájának nyugati oldalában. Ezt a barlangot is Eszterházas Istvánék fedezték fel, de valószínűleg mások is jártak már ott korábban, hiszen nagyon frekventált helyen van, ám leírások azelőtt nem készültek róla. 2 méter magas és 2 méter széles szája van, de befelé haladva egyre csak szűkül, és hamar ujjnyi réssé válik. Kisebb, mint a Szenteltvízmedencés-barlang, de ennek ellenére nagyon érdekes látvány.

• A Mária-barlang, a kilátó szikla északi kiöblösödésének aljában kapott helyet. A barlang bejárata alatt 3 méterrel található a siketnéma turisták Mária-kegyhelye. Ezt az üreget is Eszterházas Istvánék fedezték fel 1997-ben. A barlang szája 60 centi magas és ugyanennyi széles, belül pedig inkább egy henger alakú üregre emlékeztet. 4,7 métert befelé haladva már járhatatlanná szűkül, így tovább nem tudunk benne menni.

• Dobogókőn találkozik a vallás és az ezotéria. Az utóbbi nézet szerint a település környékén, a Pilisben található a Föld szívcsakrája, vagyis a világ kollegtív szíve, ami minden odatérő embert különleges lelki energiával tölt fel. Az Ősmagyar Táltos Egyház úgy tartja, hogy a szívcsakrát a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál lehet megtalálni.
• Ugyanitt, Dobogókőn található a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza is, melynek kápolnájában minden vasárnap 10 órakor szentmisét rendeznek.

Dobogókő környékén szebbnél szebb települések sorakoznak, amelyeket szintén érdemes lehet meglátogatni.

• Az eredeti célállomástól 17 km-re található Esztergom, ahol a bazilikát, Magyarország legnagyobb templomát van lehetőségünk szemügyre venni. Az épület emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely az ország leggazdagabb egyházi kincstára. Esztergomba azért éri meg átutazni, mert ott található a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma is, ahová betérve visszarepülhetünk a történelemben, és bővíthetjük a hazánkkal kapcsolatos tudásunkat. Aki egy kis szórakozásra vágyik, menjen el a helyi strandfürdőbe, vagy térjen be az ottani wellnessközpontba, ami még télen is üzemel.
• Dobogókőtől szintén nem messze, 25 km-re helyezkedik el Párkány, ahonnan szintén érdemes rápillantani az esztergomi bazilikára, mert páratlan látványként tárul az ember szeme elé. Ez a Duna északi oldalán fekvő város szintén kedvez a fürdőzés szerelmeseinek, ugyanis saját termálfürdője van, ahol kültéri és fedett medencék is találhatóak.