Mielőtt gyereked született anyukám, te is biztosan másként láttad a szülőséget

2018.02.20.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A szülői lét igazi mibenlétét kívülállóként csak tévesen lehet megítélni. Így jár ezzel majdnem mindenki, még mielőtt gyermekük születik; ítélkezik, véleményt alkot, fogadalmakat tesz. Most nők mesélnek őszintén arról, hogy mi az, amit másként gondoltak, mielőtt maguk is testközelből megtapasztalták milyen is anyának lenni.

1. Sose értetem azokat a kisgyerekes ismerőseimet, akik egész hétvégén pizsamában flangáltak a lakásban. Most, hogy én is anya lettem, legszívesebben fel se kelnék, a pizsama pedig alap ruhadarabbá vált, ha nem kell mennem sehová.

2. Megfogadtam, hogy nem fogok külön főzni a gyerekekre, ha már mindent ehetnek. Ehhez képest jelenleg minimum három féle kaját csinálok, és gyakran bejátszanak a péksütik is... a lényeg, hogy egyenek valamit.

3. Mindig csodálkoztam, hogy hogy engedhetik a szülők a gyereket királylány és szuperhős jelmezben mászkálni az utcán. Jelenleg a 3 éves lányom csak tütüben és koronában hajlandó kilépni az ajtón – igen, a sapka fölé kerül a csillogós fejdísz. Az elején még harcoltam vele, de aztán beláttam, hogy csak az időmet vesztegetem.

4. Hülyét kaptam attól, amikor az anyák egyes szám harmadik személyben beszéltek a gyerekükről. Most meg gyakran kapom magam azon, hogy én is ezt teszem. Valahogy adja magát...

5. Mindig is undorodtam a végbéltermékekről még beszélni is, most meg a férjemnek küldözgetek a gyerek produktumairól képeket, és együtt örülünk nekik.

6. Megfogadtam, hogy az én fiam nem fog meséket nézni a tévében, mert az visszavetheti a fantáziáját és leterheli az idegrendszerét a sok mozgókép. Most 2,5 éves, és Isten ajándékának érzem a Micimackót.

7. Azt hittem, csak túloznak, akik a gyerek és a rendetlenség közé egyenlőségjelet tesznek. Két fiam van. Hónapok munkája, de sikerült visszaszorítanom a kupit a szobájuk küszöbéig, de ott már feladtam a harcot. Jelenleg csak ösvényeken lehet náluk közlekedni.

Leharcolt szülők, avagy gyerek előtt mindenki jobban nézett ki

A gyermeknevelés elvesz számtalan időt és energiát a szülőktől, amit normál esetben önmagukra fordíthattak volna. Rengeteg ember kezdett megosztani magáról gyerek előtti és utáni képeket; amelyen megmutatják, hogy a szülőség tönkretette őket. Karikás szemek, kócos frizurák; de valóban leharcoltnak kell lennie egy szülőnek? Nézd meg a képeket!

8. Azt gondoltam, csak túloznak azok az anyák, akik egész nap otthon voltak, mégse volt semmire se idejük. Tévedtem.

9. Még a várandóságom alatt megfogadtam, hogy sose adok „szemetet" a gyerekemnek. Jelentem, 2 év után elbuktam. Néha akkora könnyebbség odaadni neki egy tejszeletet, vagy egy előre gyártott tejberizst, nem beszélve a por alapú tésztafeltétekről és levesekről.

10. Csak a tehetetlen anyák alszanak együtt a gyerekkel, ahelyett, hogy a saját ágyukba szoktatnák őket. Hittem én, míg nem született egy egész éjjel síró gyerekem. 1 éves kora óta köztünk alszik.

11. Mindig sajnáltam azokat a gyerkőcöket, akik sírtak valami miatt, de az anyukájuk rájuk se bagózott. Most már tudom, hogy egyszerűen képtelenség a napi 150. sírásra is ugyanolyan figyelmet szentelni, főként úgy, hogy a gyerekek, lényegében bármikor, bárhol, bármi miatt képesek könnyekben kitörni.

12. Abszolút inkompetensnek tartottam azokat a szülőket, akinek a gyereke hangosan hisztizett és toporzékolt a boltban. Mióta a lányom egyszer az utcán kezdett el üvöltve hemperegni a földön, csak azért, mert nem a jobb kezemet, hanem a balt kellett volna fognia... nos, átértékeltem a szülő kompetencia fogalmát.