Egy internetes szörny ámokfutása; avagy amire a Momo-jelenség megtanít minket

A csirkelábú, rémarcú asszonyt egy japán tervezőcsapat, a Link Factory készítette egy kiállításra, még 2016-ban. Az Instagramra került fel róla fotó, azóta terjed az interneten, hogy a kép el van átkozva. Tehát a Momo-jelenség nem párhetes, de az országokat átívelő rém karrierje is csupán pár hónapja kezdődött. Több – elsősorban WhatsApp – felhasználó fiatal számolt be arról, hogy a lény különös dolgokat kért tőlük, valamint fenyegette őket.

A fekete borzas hajú lányka története fiataloknak készült fantasymese, de felnőttek is előszeretettel olvassák a mai napig. Azonban csak találgathatunk, hogy mi lehet a félelmetes üzeneteket írogató fiktív lény nevének eredete. Az elnevezés azonban másodlagos, az a fontos, amit képvisel.

Egy ismerősöm csütörtökön a következő Facebook-posztot tette közzé

A fenti bejegyzésben olvasható Momo-üzenet nem az egyetlen, amit magyar fiatal kapott a Facebookon. Míg egy hete csupán külföldi példákat találtunk, mára valódi veszéllyé fokozódott itthon is.

Tesztelésként bejelöltem jó pár Momo-profilt, de eddig se visszajelölést, se üzenetet nem kaptam. Mondjuk tény, hogy nem esek bele a célcsoportjába. A 8-14 éves gyermekeket nagyon könnyű befolyásolni. Már nem kicsik, a mesék világából gyakran, sőt túlnyomórészt kikacsintva szinte rájuk zúdul a valóságos rossz. Ezt nehezen dolgozzák fel, a súlya alatt össze is roppanhatnak. Nem képesek különbséget tenni egy ízléstelen tréfa, és egy valódi veszélyt jelentő tartalom között. És itt lép a képbe a szülő.

Arról, hogy melyik volt az első – ha úgy tetszik –, az eredeti Momo-profil, nem tudni. A nagyobb médiavisszhang azonban csak több forrást eredményezett, melyek mögött szórakozni vágyó fiataloktól kezdve, drogkartelleken át, pszichopatákig, lényegében bárki megbújhat.

Tehát jelen helyzetben a legfontosabb, hogy a szülő leüljön és beszélgessen Momóról gyermekével. El kell mondani, meg kell mutatni, hogy ez egy szobor, aminek a fotóját hús-vér emberek arra használják, hogy őket megijesszék.

Amikor egy szülő engedi, hogy gyermeke regisztráljon egy internetes felületre, mindenképp fel kell hívnia a figyelmét az adott portál biztonsági beállításaira, sőt, végezze el vele együtt. Ezentúl meg kell vele értetni, hogy

• senkinek sem szabad kiadnia az adatait, szokásait az interneten (lakcímét, telefonszámát, szülei nevét, munkahelyét... stb.)

• ne jelöljön be, és ne írjon vissza olyan személynek, akit nem ismer személyesen

• amennyiben fenyegető, félelmet keltő üzenetet kap, arról azonnal szólnia kell (sose akarja egyedül megoldani)

• a chaten és üzenetekben érkező abszurd kihívásokra ne reagáljon (ellenben mondja el azokat szüleinek)

• ne higgyen semmilyen városi legendára épülő, utasításokat tartalmazó levélnek (ilyen volt például Slenderman, aki kis híján rávett két 12 éves lányt, hogy megöljék barátnőjüket)

A szülő feladata, hogy felkészítse gyermekét a rá leselkedő potenciális veszélyekre, melyekbe beletartozik a virtuális befolyásolás is. Tehát ne jó fej akarj lenni, hanem felelősségteljes!