Kék Bálna játék öngyilkosság közösségi oldal internet álhír
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan magyar médium, ahol nem számoltak volna be - gyakran meglehetősen szenzációhajhász módon - a Kék Bálna jelenségről. Parancsra végrehajtott tömeges öngyilkosságról szóltak a hírek, a hazai szülői társadalmon pedig a pánik lett úrrá. Egyre több jel utal azonban arra, hogy a tragikus történetek nagy része csupán a képzelet szüleménye.

Az öngyilkosság témáját semmiféleképpen nem szabad elbagatellizálni, most sem ez a cél. A statisztikák szerint Magyarországon évente átlagosan 2500 ember zárja le átmeneti problémáját egy végleges megoldással. Ez azt jelenti, hogy kis hazánk a népességszámhoz viszonyítva még mindig az évente legtöbb öngyilkosságot regisztráló tíz ország között van a világon. A WHO adatai szerint a világon minden negyvenedik másodpercben, hazánkban pedig négyóránként lesz öngyilkos valaki, ráadásul pedig minden általános iskolai osztályba jut legalább két olyan tanuló, akit a közelmúltban foglalkoztatott a halál utáni vágy gondolata.

A probléma tehát súlyos, amivel igenis kell foglalkozni, csak nem feltétlenül azon a módon, ahogy azt az elmúlt hetekben a bulvármédia tette. Az internet és a közösségi oldalak demonizálása helyett jobb lenne azon elgondolkodni, miért is jut el oda egy gyerek, hogy egyáltalán megforduljon a fejében az öngyilkosság gondolata.

Az öngyilkosság témáját semmiféleképpen nem szabad elbagatellizálni Forrás: Thinkstock

De akkor lássuk, honnan indult és hogyan gyűrűzött be Magyarországra is a Kék Bálna.

A Kék Bálna történetének eredetét néhány napja a Buzzfeed két újságírója próbálta feltárni, akik a témával foglalkozó legtöbb újságíróval szemben végre utánamentek a neten terjedő rémhírek forrásainak.

A pánik még 2015 novemberében kezdődött, amikor Oroszországban vírusként kezdett el terjedni egy fotó, amit egy Rina Paljenkova nevű orosz tinilány posztolt magáról öngyilkossága előtt az orosz Facebooknak is nevezett Vkontaktéra. A képhez csak annyit írt: "Viszlát", ezután pedig egy vonat elé vetette magát.

A tragikus eset után, 2016 májusában a Novaja Gazeta nevű orosz lap egy komoly és részletes írást közölt "Halálcsoportok" címen. A cikkben a lány halálát összefüggésbe hozták különböző netes közösségekkel, valamint összeszedték azokat az ijesztő információkat, amelyek aztán nemzetközileg is terjedni kezdtek.

Öngyilkosság a 21. században – Élőben közvetített tragédiák

Az öngyilkosság egyidős az emberiséggel, bár történelmileg hullámzó intenzitással, de a jelenség mindig is létezett, és valószínűleg létezni is fog. Az utóbbi években azonban az öngyilkosságok egy egészen új, megdöbbentő szintre léptek: több fiatal is különböző közösségimédia-oldalakon, élőben közvetítette, ahogy véget vet életének. Korábbi cikkünket itt tudod elolvasni.

Ők állították azt először, hogy Oroszországban hat hónapon belül 130 tini öngyilkossága köthető össze egy Kék Bálna nevű neten terjedő játékkal, és hogy az egész őrület azon a bizonyos Vk orosz közösségi oldalon kezdődött. Szerintük az öngyilkosságot elkövető fiatalok olyan exkluzív, zárt netes csoportoknak voltak a tagjai, ahol az adminok különféle kihívásokra utasították őket, melyek végül öngyilkossághoz vezettek. A „Kék Bálna", vagy az „Ébressz fel 4:20-kor" is egy-egy ilyen öngyilkos játéknak az elnevezése.

A meglehetősen sokkoló cikk megjelenése után azonban egy másik orosz lap próbálta árnyalni a felvázolt ijesztő helyzetet. A Meduza újságírói rámutattak arra, hogy a Novaja Gazeta oknyomozónak tűnő cikkében megjelenő adatok több helyen is sántítanak.

A Novaja Gazeta nem tudott például hiteles forrást felmutatni, amikor arról kérdezték őket, mire alapozták a 130 öngyilkosságra vonatkozó kijelentésüket,

és arra sem tudtak érdemben válaszolni, hogy miért nem szólaltatták meg az említett exkluzív csoportok vezetőit. Az ügy azzal végződött, hogy kirúgták a "Halálcsoportok" című cikk újságíróját, és a Novaja Gazeta egyik főszerkesztő-helyettesét.

A Novaja Gazeta azt állította, hogy 130 tini öngyilkossága köthető össze a Kék Bálna nevű játékkal Forrás: Thinkstock

Hiába kapott azonban a "Halálcsoportok" című cikk jogos kritikákat és cáfolatot, az internet beindult és a Kék Bálna sztori egyre csak terjedni kezdett. A hirtelen jött hírnévre a Kék Bálna csoportok adminjai pedig még rá is játszottak. Elkezdtek különféle sejtelmes, értelmetlen üzeneteket posztolni a közösségi oldalra, hogy csoportjaik még exkluzívabbnak, még misztikusabbnak tűnjenek, és hogy még több tininek felkeltsék a figyelmét.

A témával foglalkozó következő, nagyszabású cikk szintén 2016-ban jelent meg a Lenta nevű orosz újságban. Ők egyrészt megismételték a Novaja Gazeta azon állítását, hogy 2015 óta léteznek öngyilkosközösségek a Vk-n, a korábban említett 130 áldozatról azonban már nem írtak. A Lenta viszont végre csoportadminokat is megszólaltatott. Voltak, akik azt állították, hogy ezekkel a közösségekkel próbálták elérni a segítségre szoruló kamaszokat, másokat pedig bevallottan csupán a pénzszerzés motiválta a csoportok létrehozásában. Ezekben a közösségekben ugyanis reklámok is megjelenhettek, ezek az adminok pedig pénzért bármit hajlandóak voltak kiposztolni.

A Lenta végül arra jutott, hogy ha megtörténtek is ezek az öngyilkosságok, azok nem függtek össze a Kék Bálna csoportokkal.

A cikkre reflektálva aztán a Vk felhasználói is beindultak. Saját teóriákat kezdtek gyártani és megosztani a Kék Bálna csoportokról, volt például, aki posztolta az állítólagos áldozatok listáját is. Ezekkel a halállistákkal csak az volt a probléma, hogy a kommentelők között nem egy "áldozat" is jelezte, hogy ő bizony életben van.

Egyes csoportadminokat a pénzszerzés motiválta a csoportok létrehozásában Forrás: Thinkstock

A Lenta cikke után néhány hónappal az orosz rendőrség őrizetbe vette a cikkben megszólaló egyik csoportadmint, bizonyos Filip Budejkint, aki azt nyilatkozta, hogy a közösséggel csak a tiniknek akart segíteni. A férfit azzal gyanúsították, hogy 15 fiatalt vett rá az öngyilkosságra. Budejkin még jelenleg is előzetes letartóztatásban van, a nyomozás továbbra is folyik, elfogása után azonban, úgy tűnt, csillapodnak a kedélyek, és elcsitul a Kék Bálna keltette pánik.

Idén februárban aztán ismét felkapta a témát az orosz és most már a nemzetközi média is. Az újraéledő érdeklődés hatására márciusban már az orosz rendőrség próbálta cáfolni a Kék Bálnával kapcsolatos pletykákat, ám azok megállíthatatlanul terjedni kezdtek.

A Facebookon például különféle hoaxok jelentek meg, amikben állítólagos tanárok figyelmeztetik a szülőket, hogy ne engedjék ki a szabadba a gyerekeket, mert a bálnaközösségek tömeges öngyilkosságot szerveznek. A rendőrség ezeket a leveleket is álhíreknek minősítette.

A tények azonban, úgy tűnik, az izgalmas álhírek és félinformációk mellett labdába sem rúghattak, így nemzetközileg - hazánkban is -, kitört a pánik.

A nyugati lapok és a hazai médiumok nagy többsége jellemzően a Novaja Gazeta tavaly májusi cikkére alapozták szenzációhajhász írásaikat, mit sem törődve azzal, hogy az abban állítottakra a mai napig nincsenek bizonyítékok.

A Kék Bálna játék létezésére a mai napig nincsenek bizonyítékok Forrás: Thinkstock

Néhány hete egy - nem éppen a tényszerűségéről ismert - magyar bulvárlap már hazai áldozatokat is vizionált, ám a rendőrség a múlt héten megállította a további rémhírkeltést egy közleménnyel, amelyben cáfolták, hogy akár egyetlen eset is történt volna Magyarországon, vagy bármilyen gyanús tevékenységet észleltek volna.

Jelenleg tehát itt tart az ügy. Az egész ország retteg a Kék Bálnától, egymás után születnek a vészjósló cikkek, de valójában bizonyítékok nélkül senki nem tud semmit. Az elképesztő médiahiszti pedig sajnos akár kontraproduktív is lehet: nemcsak indokolatlan félelmet ébreszt az olvasókban, de elősegítheti a hasonló esetek megtörténtét.

Ahogy cikkünk elején is leszögeztük, maga a téma nagyon is komoly, és igenis kell vele foglalkozni. Hangsúlynak azonban nem a pánikon, hanem a megelőzésen kellene lennie. Majsai László pszichopedagógussal, a Life.hu szakértőjével egy korábbi cikkünkben beszélgettünk a fiatalkori öngyilkosságok megelőzhetőségének és felismerésének lehetőségeiről és fontosságáról.

A kreativitás nem ismer határokat - Szülők meglepő húzásaihttp://www.life.hu/csalad/20170410-kreativ-szulok-szabalyai-buntetesei-beszolasai.htmlAz alábbi szülők a vasszigor helyett a kreativitást hívták segítségül, amikor gyerekeik megregulázásáról vagy jó irányba való terelgetéséről volt szó. Nem mindennapi szülői ötletek következnek. CsaládAFPRendkívüli csodagyerekekhttp://www.life.hu/csalad/20170407-5-rendkivuli-csodagyerek-a-vilagon.htmlNem kis megdöbbenést okozhat egy szülőnek, ha csemetéje néhány hónaposan már ír, olvas, beszél, vagy éppen számol. A zseni gyerekek képességei már igen korán megmutatkoznak, és nemcsak megelőzik, hanem messze maguk mögé is utasítják képességeikkel kortársaikat. Nos, listánk szereplői gyerekkorukban nemcsak közeli környezetüket, hanem az egész világot megdöbbentették. Család--Ukrajnából Hollywoodba - Hírességek meglepő születési helyeihttp://www.life.hu/csalad/20170405-hiressegek-meglepo-szuletesi-helyei.htmlAz Egyesült Államok mindig is a különböző nemzetek olvasztótégelyeként funkcionált, felemelkedését és naggyá válást a más és más országokból érkező bevándorlóknak is köszönheti. Nem csoda hát, hogy a legtöbb hollywoodi csillag felmenői között is meglepő nemzetiségű rokonokat találhat az ember. Az alábbiakban olyan hírességeket gyűjtöttünk össze, akik bár az Egyesült Államokban lettek híresek, attól egészen távoli helyeken születtek. CsaládAFPNem háziállatoknak való vidék: Magyarországhttp://www.life.hu/csalad/20170330-felelos-allattartas-helyzete-magyarorszagon-rex-kutyaotthon-alapitvany.htmlA magyarországi otthonokban 2014-es adatok szerint nagyjából 1,8 millió kutya és 2,2 millió macska él - ez borzasztóan magas szám, amivel európai viszonylatban állattartás vonatkozásban Magyarország a negyedik helyen áll. A rengeteg háziállat azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyarok többsége felelős állattartó lenne. Bár az arányok az elmúlt évtizedekben érezhetően javultak, még ma is sokkal többen gondolnak kutyájukra egy tulajdontárgyként, mint társállatként. A témáról dr. Király Péterrel, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítójával beszélgettem. Család--Itt a megoldás az oktatási rendszer problémáira? http://www.life.hu/csalad/20170327-brief-coaching-az-oktatasban-suto-hajni-interju.htmlEgy nagyszénási iskolában már sikerrel alkalmazzák a megoldásfókuszú brief coachingot – az eredmény: motiváltabb diákok és elégedettebb tanári kar. A kísérlet tovább folytatódik és hamarosan dokumentumfilm is készül arról, hogy miként változtatja meg egy problémás osztály struktúráját a Solutionsurfers által Magyarországra hozott, külföldön már évtizedek óta jól működő coaching módszer. Sütő Hajni írása következik. CsaládThinkstockSztárok, akikről nem tudtad, hogy a szüleik is híresek voltakhttp://www.life.hu/csalad/20170323-sztrarok-akikrol-nem-is-gondoltad-hogy-hires-szuleik-vannak.htmlA legtöbb híresség keményen megdolgozott azért, hogy bekerülhessen Hollywood körforgásába, és hosszú évekig vagy akár évtizedekig tartott, míg nevet szereztek maguknak a szakmában. Nos, a következőkben nem róluk lesz szó. Listánk szereplői nagy előnnyel indultak, ugyanis saját szüleik vezették be őket a filmipar rejtelmeibe. Család--

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.