Elképesztő felelőtlenség jellemzi a fiatalok médiafogyasztását

Az NMHH előbb Budapesten, majd Debrecenben hozta létre a Bűvösvölgyet, ahol a 9 és 16 éves korosztályt szólítják meg ingyenes, modern, interaktív, szórakoztató eszközökkel. Céljuk, hogy a kamaszokban kialakuljon egyfajta felelős magatartás, miközben az online térben töltik idejüket. Az elmúlt négy évben 261 településről 33.355 tanuló vett részt a foglalkozásaikon. A növekvő érdeklődés és igények hívták életre a Sopronban 2019 őszén nyíló harmadik médiaértés-oktató központot. Három szinten hat stúdiót alakítanak ki. Naponta 50, évente 9000 főt tudnak majd fogadni.

És mi szükség van a XXI. században arra, hogy médiahasználatra tanítsák a fiatalokat? A válasz egyszerű. A hangsúly nem a technikai tudás átadásán, hanem egy tudatos szemlélet kialakításán van. Az NMHH különböző kiadványokkal, valamint a honlapjukon is elérhető anyagokkal próbál ehhez segítséget nyújtani a szülőknek, ők azonban a pedagógusokra tolják át a felelősséget. A magyar családok hétköznapjaiból többnyire hiányzik a médiahasználatról, a reklámról, a manipulációról, az adatvédelemről folytatott diskurzus. No meg a kontroll.

Pedig a kis számmal jelölt karika nem díszítőelem a képernyő sarkában. Sok fogyasztó lerázza magáról a felelősséget, amikor tudatos médiahasználatról van szó. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a jelenleginél óvatosabb, kritikusabb szemléletre lenne szükség.

Ezt támasztja alá az NMHH 2000 szülő és 2000 – 7 és 16 év közötti – gyerek és kamasz részvételével készíttetett, tavaly őszi reprezentatív felmérése is, amelyben a következő eredmények születtek:

• A 7-8 évesek 14%-ának, a 9-10 évesek felének van mobilja. Ezen készülékek 88 százaléka okostelefon.
• A 9-10 évesek 19 százaléka jelen van valamilyen közösségi médiában. A csatlakozás átlagos életkora 11,5 év. Átlagosan 3-4 helyre regisztrálnak. A szülők 17 százaléka nincs fent egyik ilyen oldalon sem.
• A mobilozó 11-13 évesek 49 százalékánál nincsenek előzetes szabályok a használathoz, 46 százalékuknál az utólagos ellenőrzés is hiányzik. A szülők 91 százaléka nem szűri a felnőtt tartalmat.
• A 15-16 évesek 37 százaléka látott olyasmit, ami csoport ellen kelt gyűlöletet. Ennek a korosztálynak a negyedét érte már valamilyen zaklatás a neten az elmúlt évben.
• A gyerekek nem igazán fektetnek hangsúlyt adatvédelmi kérdések mérlegelésére. A 15-16 évesek 35 százaléka legalább négy személyes információt megad magáról (például teljes név, valós fénykép, e-mail cím, életkor, iskola, telefonszám, lakcím).

Minden korosztályban tudatosítani kellene, hogy a féktelen megosztás és közlés semmi jóhoz nem vezet. A szexting, azaz szexuális tartalmú képek készítése és továbbítása például olyan jelenség, amellyel a kamaszok nap mint nap találkozhatnak.

Nyugdíjaskorú felhasználók is könnyen áldozatává válhatnak egy-egy internetes csalónak. A grooming, azaz a behálózás valós, létező fogalom. Többnyire chatszobákban van jelen, és arra irányul, hogy a hiszékeny chatpartnerből különböző személyes adatot húzzanak ki. Ha ilyen vagy ehhez hasonló tettről vagy weboldalról szerzünk tudomást, azt jelezhetjük az NMHH felé. Internet Hotline elnevezésű jogsegélyszolgálatukhoz 2011 óta eddig 4000 bejelentés érkezett. Legtöbbször hozzájárulás nélkül közzétett és pedofil tartalom, zaklatás, idegengyűlöletre uszítás, erőszakos tartalom miatt keresik meg a hatóságot.

A hatóság tevékenységi köre meglehetősen szerteágazó.

Sőt, a hazai postai piacot is ők felügyelik. A tudatos médiafogyasztáshoz kapcsolódóan az előző hónapban indították útjára emojikampányukat, amellyel arra hívják fel a fiatalok figyelmét, milyen könnyen félreérthető a gyakran csak képes szimbólumokra szorítkozó internetes kommunikáció.

Legyünk tisztában vele, hogy médiahasználatunk során nem kell mindent eltűrnünk! Igyekezzünk tudatos fogyasztóvá válni! Ha a különböző médiatartalmakkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban aggályunk merülne fel, a hatóság munkatársai készségesen állnak rendelkezésünkre.