"Az intenzíven döntöttem el, hogy változtatok" - Egy 50 kilós fogyás története

"Felnőttként folyamatosan súlyproblémákkal küzdöttem. A főiskola után irodai állást kaptam, ami sok túlórával, és persze stresszel járt. A mókuskerékben az étel lett az, ami minden szituáción átsegített. Ha fáradt voltam, ettem, ha stresszes voltam ettem, ha éppen unatkoztam, akkor is ettem. Persze a leggyorsabban elérhető gyorséttermi vagy mirelit ételeket helyeztem előtérbe. Nem is csoda, hogy gyorsan felszaladtak rám a kilók.

Az első gyermekemnek 2013-ban adtam életet. Mivel a terhesség alatt is sokat híztam, mindenképpen fogyni akartam. Gyors és könnyű diétákat kerestem, de nem voltam elég kitartó, hogy jöjjenek is az eredmények. Mivel már kifejezetten szégyelltem magam a súlyom miatt, újfent az evésbe menekültem. Ördögi kör volt ez.

2016-ban megszületett a második kisfiam, én pedig szülés utáni depresszióban szenvedtem. A szorongás elhatalmasodott rajtam, és vele a fizikai tünetek is. Egy esti séta során olyan erősen rám tört a szorongás, hogy azt hittem, szívrohamom van, így a sürgősségire kerültem. Ott döntöttem el végül, hogy egészséges édesanyja akarok lenni a gyermekeimnek, így feltétlenül változtatnom kell. Aztán már vissza se néztem.

Első lépésként elhagytam mindenféle édességet, gyorsételt és olajban sült fogást. Szigorú voltam magammal, tudtam, hogy nálam nem fog működni a mértéktartás. Ha egy falatot is eszek ezekből, azt követi majd a többi. Reggelire általában zabkását ettem, vagy tojást zöldségekkel, ebédre salátát sovány hússal, vagy húsos, zöldséges szendvicset, este pedig sovány húst krumplival, vagy más szénhidráttal és zöldséget. Naponta két nassolást engedélyeztem, délelőtt gyümölcsökkel, délután zöldségekkel, hozzá esetleg mártogatóssal. Ezzel az étrenddel már az első hónapban 8 kilót fogytam

127 kilóval nagyon nehezen ment a mozgás, de az első hónap után szépen fokozatosan ahhoz is hozzászoktattam magam. Kezdetben vettem egy lépésszámlálót, és kitűztem a célt: napi 8000 lépést. Ehhez az irodában és délutánonként is többet kellett mozognom. Néhány hét múlva csatlakoztam egy edzésprogramhoz, ahol hozzám hasonló emberekkel találkoztam. Nem volt rossz érzés, ha hibáztam, nem éreztem magam rosszul a félénkségem miatt sem. Inspiráló és motiváló közösség volt, így heti 3-4 alkalommal eljártam. Hét hónappal az után, hogy elkezdtem a fogyást, azaz 2017 októberére sikerült 23 kilótól megszabadulnom.

2018 márciusára elértem a mínusz 50 kilót, ma pedig hetente kétszer edzőterembe járok, és rendszeresen futok, ugyanis félmaratonra készülök. A fogyni vágyóknak elsősorban azt ajánlom, hogy higgyenek magukban, és keressenek egy olyan közösséget, ahol motiválni tudják egymást. Tudnod kell, hogy nem vagy egyedül."