Kötelező önkéntes munka, avagy a teherként megélt érettségiig vezető út

Forrás: Shutterstock -
iskola diák közösségi szolgálat önkéntes munka érettségi gyerek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
2016 január elsejétől minden nappali tagozatos, 25 év alatti diáknak kötelező 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, hogy megkezdhesse az érettségi vizsgáit. De miért is van szükség erre az iskolaszagú és éppen ezért nemszeretem elfoglaltságra? Hogyan működik a kötelező önkénteskedés? Talán nem egészen úgy, ahogy szeretnénk.

Maga az ötlet, miszerint minden érettségiző diák részt vegyen valamilyen – aránylag – szabadon választható, önkéntes munkában, követendő felvetésnek tűnik.

Az utóbbi években a fiatalabb generáció, de még a középkorúak is gyakran hódolnak a járványszerűen terjedő narcizmusnak. Többek között ezért is érdemes célzottan önmagunkról a társadalom peremén élőkre, betegekre, idősekre, bajbajutottakra, kiszolgáltatottakra irányítani a figyelmet, és növelni az egymás iránti empátiát.

A fiatalok gyakran hódolnak a narcizmusnak, ezért is érdemes célzottan a kiszolgáltatottakra irányítani a figyelmüket Forrás: Shutterstock

Minden közösség és így maga a társadalom is csak akkor lehet működőképes, ha tagjai kellő érzékenységgel és odafigyeléssel fordulnak egymás felé. A mindennapi taposómalom szürkeségében, amikor az egók és az akaratok szünet nélkül egymásnak feszülnek, kortól függetlenül nem árt kimozdítani az embereket a megszokott rutinból, és a pitiáner problémák helyett a valóban egzisztenciális bizonytalanságok, sőt olykor tragikus emberi sorsok felé irányítanunk a figyelmüket - akár kamaszkorban is. Talán magunktól eszünkbe sem jutna, hogy léteznek nálunk nehezebb körülmények között élők, kétségbeesettebbek, kiszolgáltatottabbak. Amikor az ember bepillantást nyer egy, a sajátjától eltérő közösség működésébe, akaratlanul is összehasonlítja az ott tapasztaltakat a saját életének alakulásával. A közösségi szolgálat jó lehetőség minderre.

A szociális érzékenyítés mellett egyéb jótékony hatása is lehet ennek a kötelező ötven órának.

Egyrészt a diákok olyan hivatásokba nyerhetnek bepillantást, amelyekkel egyébként nem találkoznának. Ezáltal reálisabb képet kaphatnak egy-egy szakma működéséről. Másrészt felelősséget is tanulhatnak, hiszen a fogadóintézményekkel jó esetben ők maguk, és nem a szüleik egyeztetnek a szolgálattal kapcsolatos részletekről. Eközben pedig javulhatnak kommunikációs készségeik is. A tanulók egyúttal arra is lehetőséget kapnak, hogy „kicsiben", mindenféle hátrányos következmények nélkül belekóstoljanak a munka világába, megtanulják, mit jelent a megbízhatóság és a felelősségtudat, milyen az, amikor maguknak kell megszervezni, beosztani a munkáikat, feladataikat. Biztonságos terepen gyűjthetnek tapasztalatot arról, milyen is a való élet.

Mivel kötelező feladatról van szó, a kamaszok egy része csak a száját húzza, ha az ötven órára terelődik a szó Forrás: Shutterstock

Mindez idáig szép és jó, a diákok viszont sok esetben valamiért mégis teherként tekintenek a közösségi szolgálatra.

Mivel kötelező feladatról van szó, a kamaszok egy része csak a száját húzza, ha az ötven órára terelődik a szó. Sokan nem értik, miért is van szükség az ingyen munkavégzésre ahhoz, hogy érettségit kapjanak. Másokat a feladat kötelező jellege taszít, és legszívesebben hárítanának bárminemű ezzel kapcsolatos felelősséget magukról. Néhányan leterheltségről és időhiányról panaszkodnak.

Érkeznek a félévi bizonyítványok – kezeld helyén a jegyeket

Az oktatási intézmények hamarosan kiküldik az értesítőket a diákok első öt hónapos teljesítményéről. Mennyire kell komolyan vennünk az elért eredményeket? Mennyire büszkélkedhetünk egy színjeles bizonyítvánnyal? Mit tükröznek a félévi jegyek? A kép jóval árnyaltabb, mint azt elsőre hinnénk. Olvasd tovább!

Mi állhat ennek a hárításnak a hátterében?

Talán az, hogy a pedagógusok nem készítik fel a diákokat kellően a közösségi munkára. Nem magyarázzák el nekik, hogy miért van erre szükség, miért lesz ez jó nekik – azon túl, hogy mehetnek érettségire –, és többnyire a tapasztalatok megbeszélése is elmarad. A jelenlegi óraszámok mellett nem csoda, hogy sok tanárnak már sem ideje, sem energiája nem marad arra, hogy az osztályukban mindenkivel egyenként megbeszéljék, hogyan hatott rájuk a vállalt munka.

A lelkesnek nem nevezhető diákok így aztán igyekeznek megkeresni a lehetséges kiskapukat. Ez többnyire sikerül is nekik, mert előfordul, hogy a kötelező ötven órát csak „lepapírozzák". Hogy ezért a szülő, a diák vagy a fogadó intézmény a felelős, nem tudom. Véleményem szerint viszont nagy hibát követ el az a szülő, aki eltussolja a csemetéje helyett azt, amihez a kamasznak semmi kedve. Ezzel a hozzáállással a gyerek csak azt tanulja meg, hogy könnyen kibújhat a felelősség alól, hiszen a szülő bármikor hadra fogható, hogy arrébb rugdossa gyermeke elől az akadályokat. Így viszont a szülő megfosztja gyermekét annak lehetőségétől, hogy fejlődjön, gyarapodjon annak önbecsülése, önbizalma és önállósága.

Az önkéntes munkával a tanulók lehetőséget kapnak, hogy belekóstoljanak a munka világába Forrás: Shutterstock

Feltételezhetőleg a kiábrándító gyakorlatnak hatékonyabb kommunikációval elejét lehetne venni. Több IKSz-koordinátor alkalmazásával, nagyobb órakedvezménnyel is pontosabban lehetne követni, ki hol tart a közösségi szolgálat teljesítésében. Így több idő maradna a tapasztalatok, élmények feldolgozására. Esetleg érdemes lenne azt is fontolóra venni, hogy ne legyen kötelező, ehelyett inkább a felvételinél járjon érte pluszpont.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.