Barátok maradunk? – Volt szerelmek és a közösségi média

Az információs korban magától értetődő, hogy magánéletünk legintimebb, legmeghittebb eseményeiről is tudósítjuk a barátainkat, ismerőseinket. Amikor egy pár összejön, rövid időn belül ország-világ elé tárja, milyen mérhetetlen a boldogságuk. Amíg együtt vannak, többnyire csak olyan képeket posztolnak magukról, amelyeken felhőtlennek és kiegyensúlyozottnak tűnik a kapcsolatuk. A valóság persze eltérhet ettől, de ez már más kérdés. Aztán amikor az egyik fél úgy dönt, pontot tesz a románc végére, a másik többnyire sértetten, megalázottan és értetlenül áll az események előtt.

Mivel az ember társas lény és vágyik arra, hogy szeressék, sokan igyekeznek fenntartani a boldog párkapcsolat illúzióját azzal, hogy napjában többször nézegetik volt párjuk oldalát. Ha ugyanis virtuálisan megtartjuk a másikat, próbáljuk fenntartani a megszokott rutinokat, szokásokat. Ezáltal pedig megmarad annak az ábrándja, hogy továbbra is minden rendben van. Amikor valaki napjában többször nézegeti az exe profilját, nem tudja és nem is akarja még lezárni a kapcsolatot, és nagy valószínűséggel még bízik a folytatásban.

Emellett az a vágy is megfogalmazódhat ilyenkor az emberben, hogy jobb híján, ha nincs más lehetőség, időnként felszedi az exét, hogy kielégíthesse testi szükségleteit. A szakítás utáni szex viszont sem a kapcsolat lezárását, sem a továbblépést nem segíti. Amikor összetörik a szívünket, nem könnyű hideg fejjel végiggondolni, mi szolgálja hosszú távon a lelki egészségünket, a felépülésünket, mégis egyértelműen véget kell vetni a kapcsolatunknak. Persze nem egyszerű egyik napról a másikra megbarátkozni a gondolattal, hogy a kapcsolati státuszunk immár egyedülálló. Időre van szükség, hogy az ember ezt megeméssze. Változtatni, a változást elfogadni nagyon nem egyszerű. Meg kell azonban tanulnunk kezelni az egyedüllétet, a veszteséget.

Az, hogy a szakítás után nem keresték egymást, egyértelműen elkülönítette a közösen töltött múltat és a külön induló jövőt. Ehhez képest ma jóval bonyolultabb a helyzet. Merthogy ugye ismerősök vagyunk a Facebookon, követjük egymást az Instagramon, meg még ki tudja, hol. A közösségi médiának a lényegét az adja, hogy folyamatosan nyomon követjük, melyik ismerősünkkel mi történik. Mindez rendben is van addig, amíg jól mennek a dolgok. Ha egy szakítást követően viszont állandóan volt szerelmünk képei, kommentjei jönnek velünk szembe, a végtelenségig elhúzhatjuk a szakítással járó gyászfolyamatot. Célszerű ezért leállítani az ex digitális követését. Ha sok közös barátunk van a különböző social media felületeken, átmenetileg érdemes velük is megszakítani az online kapcsolatot és leállítani a követésüket.

Mindez nagyon okosan hangzik, a gyakorlat viszont többnyire mást mutat. Az ember ugyanis alapvetően kíváncsi lény, és tudni szeretné, a másikat is megviselte-e annyira az elválás, mint őt vagy már továbblépett, és egy új szerelem hódította meg a szívét. Ha látszólag az utóbbi eset áll fenn, az emberben bugyogni kezd a féltékenység és a sértettség. Ilyenkor veszi kezdetét a behergelés, miszerint biztosan megvolt már az új pasi/új csaj a kapcsolat alatt is, és ő okolható azért, mert darabokra tört a közös jövőnk, és egyébként is, mi az, hogy a másik már megtalálta az utódunkat, akivel boldog. Mármint első ránézésre. Az exünk profilját vizsgálgatva ugyanis nem tudunk reális képet alkotni arról, min megy keresztül, kivel és miért pózol, mennyire komolyak a szándékai, mennyire mélyek az érzései. A kérdéseink akkor is megválaszolatlanok maradnak, ha napjában többször nézegetjük, éppen kivel és merre jár a volt párunk. A képzelet nem adhat egzakt válaszokat.

Mivel a közösségi médiát úgy alkották meg, hogy függőséget okozzon, nem egyszerű lekattanni róla. Hozzávetőlegesen három hét viszont elegendő ahhoz, hogy változtassunk egy szokáson, régi beidegződésen. Erre az időre próbáljuk meg teljesen távol tartani magunkat az online közösségektől! Keressük inkább azoknak az embereknek a társaságát, akik biztatnak és szeretnek minket, és akikkel elviselhetőbb lesz a fájdalom és könnyebben nyithatunk új fejezetet az életünkben.