Emlékszel még az MSN-re? 21 éve indult útjára

Az MSN-en a nevünket képtelenség volt szimpla, unalmas betűkkel kiírni. Mindenki azon igyekezett, hogy minél egyedibb legyen, ezért furcsa betűtípusoknak és emotikonoknak mindenképpen szerepelniük kellett benne, de a színátmenetes név készítése is meglehetősen menőnek számított.

Semmi sem volt véletlen, az állapotunk beállításával is üzentünk a listánkon elérhető embereknek, de legfőképp a titkos szerelmünknek, ez többnyire dalszövegek kiírásával történt. Az aktuális lelkiállapotunkat tükröző részlet kiírása remek figyelemfelkeltés volt, így próbáltuk elérni azt, hogy ne nekünk kelljen ráírni az illetőre. Emellett természetesen azt is be lehetett állítani, hogy megmutassa, éppen milyen zenét hallgatunk, vagy milyen filmet nézünk. Természetesen a kiszemelt nagy Ő kedvenc dalai és kedvenc filmjei pörögtek nálunk is, teljesen véletlenül.

Nem volt annál bosszantóbb, mint várni, hogy a kiszemelt egyén üzenetet írjon neked. Ha meguntad a malmozást, és a figyelemfelkeltés egyéb módjai nem váltak be, akkor a legalapvetőbb eszközhöz kellett fordulni, vagyis elrejtetted magad néhány percre, majd újra elérhetővé váltál. Ilyenkor ugyanis a képernyő sarkában, egy felugró ablakban megjelent a neved, így biztos lehettél abban, hogy az áhított személy értesült arról, elérhető vagy. Ha ezután sem írt rád, akkor a meghódításának fortélyairól beszélgethettél órákig a barátaiddal.

Mindenkivel előfordult, hogy letiltott egy-két embert a partnerei közül különböző okokból. Így az adott ember nem látta, ha elérhetőek vagyunk, és beszélgetést sem tudott kezdeményezni. A dolog hátulütője az volt, hogy a közös ismerősöket megkérdezve könnyen ki lehetett deríteni, letiltottunk valakit, ahogy azt is, hogy minket blokkolt-e egy személy.

Azokban az időkben elképzelhetetlen volt, hogy valakinek a telefonszámát kérjük el, hiszen csak vészhelyzet esetén pazaroltuk arra a feltöltőkártyás mobilunkról a forintokat, hogy beszélgessünk, vagy SMS-t írjunk. Ezért aztán íratlan szabállyá vált, hogy az MSN elérhetőségeinket cserélgetjük.

Az MSN fejlődésével végtelen módunk nyílt arra, hogy személyre szabjuk a felületet. Beállíthattunk egyedi háttérképeket, és egyedi emotikonokat is, amikkel őrületbe kergethettük a beszélgetőpartnerünket. Ám nem ez volt a leginkább idegesítő funkció, hanem a rezgő üzenet, amit akkor kaptunk, ha sokáig nem válaszoltunk egy barátunknak.