Bántalmazás, zaklatás, megfélemlítés az online térben

Előző cikkünkben már megvizsgáltuk, hogy mi is az az internetes zaklatás és kit nevezhetünk zaklatónak.

Rengeteg formája létezik, így sokszor az érintettek nincsenek is tisztában azzal, hogy ők voltaképpen a cyberbullying áldozatai.

• Negatív üzenetek (Harrassment): Ilyenkor a bántalmazó rendszeresen olyan üzenetekkel bombázza az áldozatát, amelyek bántó, megalázó, félelemkeltő és egyéb negatív tartalmakkal bírnak.
• Kibeszélés (Outing): Olyan titkok továbbadása nagyobb közösségek felé, amelyekhez az érintett nem járult hozzá. Ez nem egyenlő egy ártatlan titok kikotyogásával, mert kifejezetten ártó szándék áll mögötte és nem csak egy-két embernek adja tovább a zaklató az információt.
• Híresztelés: (Denigration) : Ebbe a típusba tartoznak a rosszindulatú pletykák, amelynek célja, hogy igaztalan állításokkal a másik hírnevét bemocskolja valaki.
• Kiközösítés(Exclusion): Egy csoportból való kirekesztés.

A fenti zaklatási típusok leginkább a gyerekekre, illetve a kamaszokra jellemzőek és bár azt mondhatnánk, hogy

A netes zaklatás elől ugyanis nem lehet elbújni, a nap 24 órájában megkeserítheti az érintett életét. Nem szab neki gátat sem hétvége, sem szünet, sem iskolaváltás. Sokkal gyorsabban és nagyobb körben terjed, mint a klasszikus csúfolódás, ezért mélyebb nyomokat hagy, hiszen akár több tíz vagy száz negatív üzenetet is kaphat valaki egyetlen nap alatt az okoseszközöknek köszönhetően. Akadt, aki akár öngyilkosságot is megkísérelt, mert olyan képeket posztoltak, küldtek szét róla, amelyek számára megalázóak volt, vagy mert egy olyan netes szavazásban nyert, ahol az volt a kérdés, ki a legcsúnyább az iskolában.
A cyberbullyingnak azonban további formái is léteznek, amelyek kifejezetten a felnőtteket vagy a közösségi média felhasználóit érintik.

• Támadó jellegű hozzászólások(Flaming): Ezek leginkább olyan nyilvános üzenetek, amelyeket a zaklató az érintett valamilyen közzétett megnyilvánulása kapcsán – kiposztolt kép, szöveg – ír. Ezek a hozzászólások kifejezetten támadóak, bántó jellegűek, sokszor trágár hangvételűek, sőt olykor nem is témába vágóak. Céljuk, hogy felszítsák az indulatokat vagy sértegessék a poszt tulajdonosát és/vagy a beszélgetésben résztvevőket.
• Személyiséglopás (Impersonation): A személyiséglopás esetében az online profil feltörése, ellopása a cél, és az áldozat nevében olyan igaztalan üzenetek küldése, amelyek által sérül az érintett hírneve illetve szándékos – akár anyagi - károkozás is történhet.
• Online üldözés (Cyberstalking): Ebben az esetben a zaklató megfigyeli a kiszemelt online szokásait, majd ezeket felhasználva üldözi, zaklatja az áldozatot.
• Online fenyegetés: (Cyberthreats): Olyan üzenetek, amelyek azt közvetítik, hogy a küldő akár mást, akár saját magát képes lenne bántani. Ez lehet klasszikus, másokat megfélemlítő, de akár öngyilkosságra utaló nyilvános vagy privát üzenet is.
• Szexuális tartalmú zaklatások: Ebbe a körbe tartoznak azok az üzenetek, amelyek szexuálisan provokatívak akár írott, akár képi formában, de a netes „cukrosbácsik" is ide sorolhatóak, akik kifejezetten gyerekeket próbálnak behálózni az online térben.

Az internetes zaklatás nem játék és nem egy olyan dolog, amelyet elintézhetünk egy vállrándítással, hiszen főleg a gyerekek és tinik tekintetében mind pszichésen, mind fizikálisan komoly következményekkel járhat, de a felnőttek számára is nyomasztó és félelemkeltő lehet ez a típusú megfélemlítés. Fontos tehát, hogy akit az online térben zaklatnak, merjen beszélni róla és merjen segítséget kérni a közvetlen környezetétől vagy adott esetben a hatóságoktól.