Nagy Ervin apatigrisként védte a lányát: ezt tette

"Gyerekkoromban én voltam a csapatkapitány, kiálltam mindenkiért, tisztelettudó voltam és sokan szerettek. Majd amikor vidékről Budapestre kerültem, kiközösítettek, sokáig nem találtam a helyem. Nagyjából egy év kellett, hogy befogadjanak.

Nem szeretve lenni nehéz, életemben akkor tapasztaltam meg ezt először. Borzasztóan rossz érzés volt, erre máig tisztán emlékszem. Perifériára sodródtam, pedig nem tehettem róla, ahogyan a lányom is került már hasonló helyzetbe" – mesélte Nagy Ervin a Blikknek, majd így folytatta: