Szemétgyűjtés, kőtörés, útépítés: a mai napig virágzik a gyermekmunka szerte a világon

A hivatalos definíció szerint a gyermekmunka azoknak a gyermekeknek a kizsákmányolása, akiket megfosztanak a gyermekkoruktól és olyan munkára kényszerítik őket, amely megakadályozza az iskolába járást, valamint fizikai, mentális vagy társadalmi kárt okoz. Az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentése szerint az 5 és 11 év közötti gyermekek teszik ki a gyerekmunkások felét, akik ráadásul bányászati és mezőgazdasági munkákat végeznek, amelyek közvetlenül veszélyeztetik egészségüket és biztonságukat. A következmények megdöbbentőek. A gyermekmunka rendkívüli testi és lelki károsodást, sőt halált is okozhat, szexuális vagy gazdasági kizsákmányoláshoz vezethet. Szinte minden esetben elzárja a gyerekeket az iskoláztatástól és az egészségügyi ellátástól, korlátozza alapvető jogaikat és veszélyezteti jövőjüket. Az sem segíti a helyzetet, hogy 30 millió gyermek születési országán kívül él, növelve annak kockázatát, hogy szexuális kizsákmányolás és emberkereskedelem áldozatává válnak.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a gyermekmunka legrosszabb formái a következők: rabszolgaság, gyermekkereskedelem, fegyveres harcba való toborzás, prostitúció és pornográfia, kábítószer-termelésben vagy kereskedelemben való részvétel, sérülést okozó veszélyes fizikai munka.

A globális kép ellenére Ázsiában, a Csendes-óceán térségében, Latin -Amerikában és a Karib-térségben a gyermekmunka csökkenő tendenciát mutat az oktatásba és a gyermekvédelmi szolgáltatásokba történő több beruházásnak köszönhetően.

Ráadásul öt gyerekből négy a mezőgazdaságban dolgozik, s ez a fajta munka kiteszi őket a szélsőséges hőmérsékletnek, vegyszereknek, veszélyes szerszámoknak és gépeknek. Ehhez képest Európában és Észak-Amerikában mindössze 3,8 millió fiatal vesz részt gyermekmunkában. A gyermekmunka nem korlátozódik az alacsony jövedelmű országokra. Mintegy 93,4 millió gyermek, a gyermekmunkások 58,4% -a él a közepes jövedelmű országokban, és 1,6 millió gyermekmunkás a magas jövedelmű országokban.

Általánosságban elmondható, hogy a mezőgazdasági szektor adja a gyermekmunka legnagyobb részét, 70%-át. További 19,7%-uk szolgáltatást végez, például háztartási munkát vagy szállítást, 10,3% pedig az iparban dolgozik, beleértve a bányászatot, az építőipart és a gyári munkát. A vidéken élő gyermekek háromszor nagyobb valószínűséggel dolgoznak, mint a városokban élők, de a gyermek neme is szerepet játszik abban, hogy dolgozik-e. A nemek közötti különbség az életkor előrehaladtával nő, a 15-17 éves korosztályban a fiúk nagyjából kétszer akkora valószínűséggel dolgoznak gyermekmunkában, mint a lányok.