5 elvetemült adófajta a világból

Mit lehet megadóztatni? Igazából bármit, amit meg lehet számolni vagy mérni. De meg lehet adóztatni bármilyen helyzetet vagy állapotot is, és akár tulajdonságért is lehet pénzt kérni.

Nagy Frigyes porosz uralkodó nevéhez köthető ez a különleges adófajta, amelyet félreértelmeztek. A XVIII. században vezették be a szüzességi adót, amelyet a lányok után kellett fizetni, ha megházasodtak. De azt senki nem ellenőrizte le, hogy szüzek-e a menyasszonyok, így ezt inkább házasságadónak kellett volna nevezni.

Svédországban az adóhivatal dönt arról, hogy a gyerekeknek adott név elfogadható vagy nem megfelelő. A hivatalnak erről a gyerekek öt éves kora előtt döntenie kell. Ha nem találják megfelelőnek a nevet, akkor a szülőknek babanév-adót kell fizetniük. Ennek az összege körülbelül 270 ezer forintnyi svéd koronának felel meg.

Sokakban felmerül az a kérdés, hogy Hollandiában miért nincs a lakásokban függöny? Nincs helyes magyarázat erre. Van, aki azt tartja, hogy akiknek függönye van, azoknak rejtegetnivalójuk is. Akad, aki pedig úgy gondolja, hogy ha nincs függönyöd, akkor ugyanolyan vagy, mint a szomszédod, nincs semmi felsőbbrendűség-érzeted. Lehet, hogy ezt a jelenséget még a múltból hozzák magukkal a klumpások, mert volt egy időszak, amikor megadóztatták az országukban a függönyt. Métere után kellett fizetni és ezt nagyon sokan nem tudták megspórolni, ezért inkább nem is tettek függönyt az ablakaikra.

Már Néró idejében bevezették ezt az adót, de végül Titus nevéhez kapcsolódik. Miért fordult meg egy császár fejében, hogy adót vessen ki a vizeletre? Azért, mert számos olyan tulajdonsága van, amelyet hasznosítani tudtak. Például nagyon sok ásványi anyagot tartalmaz. Ebben az időben virágzott a vizelet kereskedelme, olyannyira, hogy minősítették is azokat, a nagyon jó minőségű volt a legdrágább.

Nagyon sok dolog készítéséhez felhasználták a vizeletet, például a gyapjúfehérítéshez, mosáshoz vagy - ami ma már a legfurcsább számunkra - a szájvíz és a fogkrémek előállításához is egészen a 18. századig. Innen származik a híres mondás, hogy a pénznek nincs szaga. Hiszen, amikor az adót először szedték be a vizelet után, Vespanius a fia orra alá dugta a pénzt, és azt kérdezte, bántja- e a szaga. A fia nemmel válaszolt, erre pedig az apja azt felelte, hogy ez pedig a vizeletből való.

1997-hez köthető a megjelenése. Ekkor kötöttek a fejlett országok egy egyezményt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy csökkentik a szén-dioxid és a metán-kibocsátásukat. Európa csaknem minden országa aláírta ezt az egyezményt, és lépéseket is tettek, hogy kevesebb szén-dioxidot és metánt bocsássanak ki. Így jött létre a tehénszellentés adó. Ugyanis az összetett gyomrú állatoknak az emésztésük során sok gáz képződik a szervezetükben, így széndioxidot és metánt is kibocsátanak. Érdekesség, hogy a fejlett országokban mintegy 1.5 milliárdnyi szarvasmarha található, amelyek a globális felmelegedést okozó gázkibocsátás 18 százalékáért felelősek.