Hogyan hat ránk az AI? A mesterséges intelligencia nyomába eredtünk

interjú

magazin

jövő

mesterséges intelligencia

Schütz Alexandra

2023.09.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Vajon csak egy mítosz vagy tényleg megváltoztatja a mesterséges intelligencia (AI) a jövőnket, a média jövőjét? Hogyan hat a társadalomra? Minden új, ami annak látszik? Hogyan forradalmasítja az AI a tartalomgyártást? Hogyan szól bele a jog? Az egyes területek szakértői keresték a válaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén, mely A médiafogyasztás mesterséges színezéke címet kapta. A Médiamítoszok beszélgetéssorozat negyedik alkalmán dr. Lendvai Gergely, az NMHH jogi szakértője, dr. Veszelszki Ágnes, az NMHH kutatásvezető-helyettese, Molnár Viola Anna, az ELLE Magyarország vezető szerkesztője és Kovács Dominik Máté, a Colossyan ügyvezetője beszélgetését dr. Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője moderálta.

Átok vagy áldás?

A mesterséges intelligencia alkalmazása, használata új távlatokat nyit a számunkra, de ezzel együtt néhány ajtót be is zár. Rengeteg lehetőséget tartogat, de kockázatos és hatással lehet ránk, ezzel jó, ha tisztában vagyunk. Alapjaiban megváltoztatja, hogy milyen készségeket tudunk a jövőben hasznosítani, de valóban ki tudja váltani az emberi munkaerőt egyes területeken? Az emberi kreativitásra szükségünk lesz még valaha?

Magával az AI-jelenséggel már az 50-es évek óta foglalkoznak, töménytelen mennyiségű adat alapján különböző számítási kapacitásokkal valószínűségeket számítanak és ezáltal döntések hozására képesek

Volt olyan időszak, amikor a fejlesztések háttérbe szorultak, de az utóbbi néhány év fejlesztése felpörgött, januártól pedig berobbant. A kutatásvezető-helyettes szakértő arról is beszélt, hogy nem önmagában intelligens ez a rendszer, hanem arra képes, hogy hatalmas mennyiségű adatból, mintázatokat tárjon fel.

A ChatGPT-t mindenki használja, ez azt jelenti, hogy sok szövegen trenírozzák ezt a rendszert, ez az input, amely által képes arra, hogy kiszámítsa, hogy vajon a következő szó mi lesz.

A személyiségi jogok kérdését illetőleg, az AI nem személy. Tanulni tud, képes dolgokra önmagától, de a csimpánz is tanul, mégsem számít személynek

Egyszerre nagyon ijesztő és megnyugtató a ChatGPT

Ha az újságírás területét vesszük, újságíróként haladni kell a korral, de Molnár Viola Anna szerint, ha egy átlagember kérdez tőle, arra kap is válaszokat, de egy szakmai briefet nem úgy kezel a ChatGPT, mint egy újságíró. Tehát ez megnyugtató, hogy nem váltja ki egy újságíró munkáját, jelen állás szerint nem tud a mesterséges intelligencia olyan munkát előállítani, mint egy szakember.

Nagyon ijesztő tempóban fejlődik ugyan a ChatGPT, de jelen állás szerint egy jól képzett gyakornoknak érzem az ő képességeit, akit jól kell briefelni, jól kell utasítani és ellenőrizni kell, mert egyébként meglepően sokat hibázik, de jó kiindulási alap.

Jó inspirációs forrás lehet tehát, sok jó ötletet adhat a reklámszakembereknek, tartalomgyártóknak és átlagembereknek is, de nem célszerű ellenőrzés nélkül kimásolni a szöveget vagy felhasználni az ötletet, hiszen lehetnek benne súlyos hibák is.

Ez egy szerethető dolog?

Ha egy cég etikusan akarja ezt a technológiát felhasználni, így is lehetséges. Példaként említette Kovács Dominik Máté, hogy jó látni, hogy afrikai és ázsiai országok javára meg tud adni olyan lehetőségeket, amit Észak-Amerikában lehetne csak. Például videókat tud olyan minőségben előállítani, amit nem tehetnének meg gazdasági rések miatt.

Hatékonyabb az AI, de mi történik az egyéni alkotásokkal?

A hatékonyság nagyon jól hangzik, de érdemes elgondolkoznunk rajta, hogy a mesterséges intelligencia megjelenésével és elterjedésével innentől kezdve már mindenki ugyanolyan minőséget, például ugyanolyan minőségi videókat fog tudni prezentálni? Az a differencia, ami meg volt eddig a filmiparban vagy médiában, az most eltűnik?

Ha az újságírás területét szemléljük, Molnár Viola Anna szerint akármennyire is szűkült a szakma a sok negatív változás miatt, de az emberek még nem szavaznak bizalmat az AI-nak.

Bár léteznek már AI generálta hírek, nem hiszem, hogy ez egy tömeges tendencia lenne, amit az emberek elfogadnának, hiszen magát az AI-t is ellenőrizni kell. Ezért azt gondolom, hogy újságírókra mindig is szükség lesz.

Tovább a területen maradva, Molnár Viola Anna kiemelte, hogy a mesterségességtől legvédettebb műfajnak az oknyomozó újságírást mondaná, nem hinné, hogy ezt valaha is az AI átvenné. Itt inkább az embereknek szavaznának igazat, az újságírói hitelesség nagy szerepet játszik ebben a műfajban.

Egyre nagyobb teret kap az, hogy honnan tájékozódunk és szerintem egy-egy újságírói név nagyon fel fog értékelődni

Hogyan viszonyulnak az oktatásban a ChatGPT-hez?

A ChatGPT 2023 januárjában jelent meg, Veszelszki Ágnes pedig az elsők között volt, akik felmérést végeztek a programmal kapcsolatban. Egy májusi felmérés során 120 oktatót, tanárt kérdezett meg arról, hogy mit tudnak a ChatGPT-ről. Az eredményekből arra következtetett, hogy a legtöbbet a felsőoktatásban dolgozók tudtak erről az új technológiáról, kicsivel kevesebbet a középiskolákban dolgozók és még kevesebbet az általános iskolák tanárai. Két tendencia volt megfigyelhető a tanárok válaszai között.

Az egyik az a fajta távolságtartás, hogy van ez a dolog, de saját tanítványaik biztosan nem használják ezt. Itt a teljes tagadás volt megfigyelhető, a tudatlan optimizmus, hogy az ő munkájukat ez semmiféleképpen nem fogja érinteni. A másik megközelítés pedig az volt, hogy már most megváltoztatták a számonkérés formáit. Négy hónap alatt már megjelent ennek a hatása az oktatásban, vannak olyan tanárok, akik már észrevették, hogy a házi feladatnak feladott esszét ChatGPT-vel vagy ennek valamilyen alternatívájával írták meg a diákok.

Sokan jelezték, hogy ők nem akarnak szövegeket javítani, hanem azt szeretnék, hogy a gyerekek megtanuljanak írni. Biztosan át fog alakulni a számonkérés és a házi feladatok és folyó szövegek szerepe a jövőben. Összességében az iskola fog átalakulni.

Felismerhető, ha egy szöveg nem emberi?

A beszélgetésen többek között szó esett arról is, hogy vajon érezhető-e az úgynevezett "human touch", az emberi érintés a szövegeken. Molnár Viola Anna szerint a "gépi" szöveg olyan érzést kelt, hogy bármelyik tankönyvben szerepelhetne.

Ha nagyon szószerinti, tényfókuszú egy szöveg és semmi plusz nincs benne, akkor gyanakodhatunk ChatGPT-vel megírt anyagra.

Dr. Veszelszki Ágnes szavaival élve egy egészséges bizalom és bizalmatlanság nagyon fontos és hasznos, de könnyű átesni a ló túloldalára. Ha mindenben elkezdünk kételkedni, már azt sem fogjuk tudni elhinni, ami valódi.

Nagy trend a lassulás manapság, vissza kell térnünk ahhoz a fajta médiafogyasztáshoz, amikor márkákhoz, brandekhez, újságírókhoz ragaszkodunk. A perszonalizált szórakoztatási élmény is egyre jobban fókuszba kerül, bár már így is az algoritmusoknak köszönhetően személyre szabott cikkek, termékek, szolgáltatások kerülnek elénk.

AI a tökéletességre törekszik, várható-e egy visszafordulás a jelenségben?

Instagram, filterek, szépítés, szerkesztés, mégis a BeReal manapság már a kedvenc applikáció.

Legyél valóságos, mutasd meg magadat abban az adott pillanatban, az adott szituációban, amikor az értesítés érkezik. Ez a fajta ellentendecia már most megjelent az Instagram filteres valóságával szemben.

– Az embereknek lehetséges, hogy újra az emberi tökéletetlenség fog kelleni, ez marad hiteles a szemükben – fejtegette dr. Veszelszki Ágnes.

Vannak azért az AI-nak olyan felhasználási módjai, amelyek remélhetőleg pozitívan hatnak ránk és a jövőre nézve eredményeket tudnak majd felmutatni. Gondolhatunk itt az orvostudományra, az egészségügyben olyan betegségre találhat fel új gyógymódot az AI, amit egy ember lehet nem tudna. Akár az oktatás forradalmasításában is segíthet.

Azt, hogy mit tartogat a jövő nem tudjuk, nyitott szemmel kell járnunk, haladnunk kell a korral, de közben mindezt tudatosan és ésszel célszerű tennünk.