Eloszlatjuk az elsősökben és szüleikben felmerülő félelmeket – Interjú egy alsós pedagógussal

2018.08.24. 17:00

Alig van hátra pár nap, és becsöngetnek az iskolákban. Az elsősök ünneplőjükben átélik életük első tanévkezdését. Ez nem csupán bennük, de szüleikben is szülhet némi aggodalmat, feszültséget, melyek fel nem tett kérdésekből, és az ismeretlentől való félelemből táplálkoznak. Minden gyermek és minden szülő megérdemli, hogy ezt a hatalmas mérföldkövet ne árnyékolja be semmi: egy hosszú évek óta a pályán lévő, Budapest környéki iskolaotthonban tanító alsós pedagógussal beszélgettünk.

Miként lehet a gyereket felkészíteni az iskolára? Mire számíthat az első napon?

A gyerekeket izgatja az iskolás élet, (nagyobb testvértől, szomszéd gyerektől informálódik) él bennük a tudásvágy. Megkérjük a szülőket, hogy segítsenek gyermekeiknek azzal, hogy biztatják őket:társaik, és a tanító néni várják, gondoskodnak róluk, amíg értük jönnek délután. Fontos, hogy sok türelmet, biztatást adjanak a szülők a gyermekeiknek.

A bevásárlás közös program kell, hogy legyen. Táskaválasztás, tolltartó, sok-sok színes ceruza, festék, gyurma és színes lapok. A tankönyveket az iskolában kapják meg, általában az első napon. Áhítattal lapozgatják, magukhoz ölelik. Minden új és izgalmas. A rokonok megsimogatják a buksit, hogy lám, már iskolás a mi lányunk/fiunk. A tanító néni szeretettel várja, együtt lehet az óvodástársakkal is – persze mindig van, akinek nincs, őket bátorítani kell az első napokban, hogy lesz barátja, nem kell aggódni. Meg kell beszélni, hogy korábban kell lefeküdni, fontos, hogy kialudja magát a gyermek. Reggelizni is fontos, no meg persze időben indulni, hogy ne legyen kapkodás az iskolába járás.

Legyen közös program a tanszerek és az iskolatáska beszerzéseForrás: Shutterstock

Tudnia kell, hogy ki viszi, és hozza naponta az iskolából. Tudnia kell, meddig fog ott maradni. Ha van nagyobb testvér az iskolában, látogassa meg a kicsit a termében, jó lesz neki ismerőst látni és megölelni a szünetben. Ha van kedvenc kis játék, nyugodtan ott lapulhat a táskában, biztonságot adhat a szorongóbb gyermeknek.

Mi mindig megbeszéljük első napon, hogy bármikor kimehetnek a mosdóba, ha szükségét érzik. Nem kell se jelentkezni, csak feláll és kimegy. Ez egy fontos dolog. Legyen mindig nála innivaló, lehetőleg víz, nem cukros, bolti üdítők. Víz nélkül nem tud koncentrálni. Nem szabad eljutni a szomjúság érzetéhez, én is gyakran mondom nekik, hogy igyanak vizet.

Az első napon még általában minden iskolában négy osztályfőnöki óra van, utána hazamehetnek az elsősök. Megmutatjuk nekik az iskola épületét, körbejárjuk a különböző helyiségeket, hogy megismerjék magát az iskolát: benyitunk az igazgató bácsihoz, bemegyünk a tanáriba, az ebédlőbe a szakács nénikhez... stb. Utána ismerkedős játékokat játszunk, padot, padtársat választunk, kipakoljuk a behozott felszerelést, játszunk az udvaron, majd ebédelünk és hazamehetnek. Az első nap elillan, ha jól csináljuk!

Mik azok, melyeket még véletlenül se mondjon, tegyen a szülő?

Ne mondjuk a gyereknek iskolakezdés előtt: „Majd az iskolában megnevelnek! Majd ott megtudod! Majd fekete pontot kapsz, meg intőt!" Ne ijesztgessük őket a tanító nénivel.

Ne ragasszuk saját félelmeinket, szorongásainkat gyermekeinkre. Nagyon pontosan érzékelik szavak nélkül is, ha mi túlaggodalmaskodjuk az iskolakezdést. Ne legyenek túlzott elvárásaink, mert ezzel állandó nyomás alatt tartjuk őket. Nincs két egyforma gyerek (testvérek sem), más ütemben fejlődnek, hagyni kell, hogy saját ütemükben bontakozhassanak ki. Ha a szomszéd Csabika már olvas és ír szeptemberben, az nem jelent semmit. Majd a mi gyerekünk is fog év végére, vagy utána.

Minden gyerek a saját ütemében fejlődikForrás: Shutterstock

Ha menet közben nehezebben formálódik egy-egy betű, vagy keverednek még olvasáskor a hangok, ne essünk kétségbe. Ne szaladjunk rögtön gyógypedagógushoz, hagyjunk időt neki, ne szidjuk, ne álljunk ott felette és ne radírozzuk, tépjük ki a lapot a füzetből. Örüljünk, ha a sorban két-három betű már „csinosra" sikeredett, és azokat dicsérjük meg. A tanító néni tudni fogja, hogy mikor kell szakemberhez fordulni. A szülő elsősorban maradjon szülő, ne változzon át tanítóvá! Otthon mindig dicsérje és bátorítsa a gyermek jó próbálkozásait.

Az óvoda utáni délutánok rendjéhez képest, mennyiben kell változtatni, ha más iskolába jár a gyerek?

Ha a gyerek napközis, vagy iskolaotthonos, akkor hazaérve küldjük ki játszani az udvarra. Ne gyakoroljon, ne írjon, hanem játsszon, és időben feküdjön le. Legyen egy megnyugtató napi rendszer a gyerek életében, mindig tudja, miután mi következik. Kiegyensúlyozottabb lesz, nyugodtabb, ha okosan osztjuk be az idejét.

Nem javasolnék külön órákat egy elsősnek, pont elég óvodásból iskolássá válni, ne tegyünk még több terhet a vállára. A sok új információ, a kötöttségek, a betűk, a számok világa elég újdonság, legyen iskola után szabad ideje, hadd játsszon, amit szeretne. A szabad időt ne a TV előtt, ne tabletekkel a kezükben töltsék, hanem mozgással, szaladgálással, biciklizéssel, homokozással.

Játsszanak, beszélgessenek közösen. Az iskoláskor egy újabb korszak a család életében, a szerető családi környezetben növekvő kisgyermeknél nem okoz a váltás nagy érzelmi válságot. A gyerekeknek elsősorban a rájuk irányuló figyelemre van szükségük.

Lapozz, és olvasd el, mivel fog szembesülni először az elsős kisgyermek az iskolában!

Előző
  • 1
  • 2
Következő
pedagógusiskolaszülőtanártanítóelső osztályelsős gyerekiskolakezdés2018suli2018