Másként szeretem a gyerekeimet, de ettől nem vagyok rossz anya

Alisha Tierney-March (32) egy reggeli műsorban mesélte el, hogy bár 4 gyermek édesanyja és mindet imádja, mégis a 2 éves Kennedie a kedvence, akivel rendre kivételez is. Ezt a 9, 7 és 1 éves gyerekei előtt sem titkolja, akik ettől nem érzik magukat kevésbé fontosnak. Alisha meg is magyarázta, hogy szerinte ez miért alakult így. A két nagyobb és kedvenc kislánya között nagy a korkülönbség, ők már önállóbbak voltak, mikor Kennedie megszületett, így vele szorosabbá vált a kapcsolata. Tovább is tudta szoptatni a kislányt, ami még közelebb hozta őket egymáshoz. A három lánygyermek után megszületett a család legkisebb tagja, ám anyja bevallotta, csalódott volt, hogy fiú lett.

Rengeteg könyv, film, színdarab apropóját adta már annak a ténye, hogy a szülők, főként az anyák az egyik gyermekük iránt mélyebb érzelmeket táplálnak, miközben a másikat elhanyagolják. Sőt, olyan esetekről is nap mint nap hallani, hogy anyák saját gyermekük ellen fordultak. Az ilyen szélsőséges viselkedés mögött természetesen mindig lappang valamiféle pszichés probléma, hiszen az ösztön azt diktálja, hogy utódainkat ugyanúgy kell gondoznunk. Az állatvilág anyái között is akad azonban, aki nem szól bele a természetes szelekció folyamatába – például amikor a gyengébb kicsi nem tud megharcolni testvéreivel az anyatejért, és végül elpusztul.

Alisha esetében azonban nem arról van szó, hogy csak a kis Kennedie-t árasztja el szeretetével, a másik három gyerkőcével pedig egyáltalán nem is foglalkozik. Ennek ellenére ez a fajta nyíltság – főként a családon belül - meglehetősen furcsa, de nem új keletű.

Látszik tehát, hogy ez egy létező jelenség. De mi állhat a hátterében?

A nagyobb, nagyobbak már egy 3-4 éves korkülönbséggel is sokkal önállóbbak, mint a kicsi, így az anyának több ideje és energiája jut rá fókuszálni. Az első baba gondozásánál még minden új, az édesanya gyakrabban stresszes, feszült. A betegségeket túlaggódhatja, a fogacskák kibújásánál bepánikolhat, a járást megelőző sorozatos eséseknél jobban megijed. Ez nem csoda, hiszen ismeretlen terep ez a számára. A második, harmadik gyerkőcnél azonban már van tapasztalata, így velük felszabadultabban tudja megélni a mindennapokat. Ez pedig kapcsolatukat, adott esetben szorosabbá teheti. Ugyanakkor nem csak a kor határozza meg az anya-gyerek kapcsolatot.

Alisha is említi, hogy csalódott volt a fia miatt. Mindenki a saját nemével tudja megtalálni a legtöbb metszéspontot, ezért sok anyuka tart attól, hogyha fia születik, nem lesz olyan szoros a kapcsolatuk. Pedig 4-5 évesen, az Ödipusz-komplexus során, a fiú gyerekek szinte szerelembe esnek anyjuk iránt, apjukkal pedig rivalizálni kezdenek – lányok esetén is meg van ez, csak fordítva, a neve Elektra-komplexus. Ez egy természetes fejlődési szakasz. Azért, mert nem az a nemű gyermek születik a családba, amire a szülők vágytak, még ugyanolyan szoros kötődés alakulhat ki, ha a szülő, esetünkben az anya, nem állít ez elé gátat.

Az egyik kedves, bújós, de hisztis, a másik távolságtartóbb, de nagyon segítőkész. Az egyik mindenkivel kedves és bűbájos, a másik kiválóan érvel, remek meglátásai vannak. A testvérek is lehetnek teljesen eltérő természetek, sokszor másként reagálnak dolgokra, mást csinálnak szívesen – hiszen önálló személyiségük, természetük van. Nem csoda hát, ha lesz, amelyik egy hajszállal közelebb áll hozzád. Ettől még nem leszel rossz anya, nem fogod a másikat kevésbé szeretni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az egyik gyermeked habitusa, személyiségjegyei jobban passzolnak hozzád. Gondold csak végig, ugye, hogy minden gyerekedben mást szeretsz, mindet másként szereted? Tégy egy próbát: sorolj fel 4 dolgot, amit imádni lehet bennük és kivétel nélkül mindre igaz. Nehéz, ugye? Tehát alapvetően azt, hogy van egy kedvenced erős lenne állítani, de lehetséges, hogy van amellyel bizonyos dolgokat jobban szeretsz csinálni. Egy izgága gyerkőccel például nem túl élvezetes a múzeumlátogatás, ugyanakkor egy interaktív kiállítás vele csupa móka és kacagás.

Kell a visszajelzés, amit nyilván nem kell patikamérleggel kimérni, de érdemes törekedned, hogy a negatív és a pozitív üzenetek egyensúlyban legyen – gyerekek között és gyerekre lebontva egyaránt.

A kisebb gyerek veletek aludhat, míg a nagy az ágyában kell, hogy töltse az éjszakát – mert ő már nagy. A kicsit nem szidod meg, ha összemaszatolja magát a fagyival, a nagytól ugyanakkor elvárod, hogy szépen egyen – mert ő már nagy. A testvérféltékenység alapját képezik ezek a fajta kivételezések, melyeket nagyon könnyű továbbvinni akkor is, mikor a kicsi maga is naggyá válik. Rengeteg figyelem, és tudatosság kell ahhoz, hogy már az elejétől kezdve minimálisra csökkenjen a testvérféltékenység esélye, a kivételezések száma.