Az élet első ezer napja – egészséges és boldog lesz a gyermeked?

2014.04.27. 12:40

Test-lelki egészségünk szempontjából az élet első ezer napja kiemelt jelentőségű. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire képlékeny és sebezhető a fejlődés korai szakaszában az ember.

A közelmúltban az orvosszakmai és civil szervezetek közös szándéknyilatkozatot írtak alá. Ezzel indították útjára az Első 1000 nap programot, amely hazánk népegészségügyi problémáinak megelőzését tűzte zászlajára.

Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jó részét veszélyezteti: ilyen az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség.

Forrás: Thinkstock

Az egészségügy jelenlegi álláspontja szerint a genetika jelentősége ezeknek a betegségeknek a kialakulásában kisebb, mint azt korábban feltételezték. Így a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás, illetve a káros szenvedélyek űzése mellett örökölt génállományunkat csak kisebb mértékben lehet hibáztatni.
Dr. Takács István, a programot kezdeményező Magyar Prevenciós Orvos Egyesület elnöke szerint a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első ezer napon.
Ebben a fejlődési szakaszban alakul ki a zsírsejtek száma, a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás szempontjából döntő jelentőségű, valamint ez az időszak meghatározó lehet az emberek szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegségre való hajlam kialakulásában, és befolyásolja felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat is.

Boldogságépítő három év

Legalább ilyen fontos időszak az első három év a személyiség alakulásában is. Szakemberek egy része azt állítja, hogy az élet első ezer napjának megélése dönti el, hogy a gyermekből kiegyensúlyozott, elégedett, önmagával és a világgal harmóniában élő felnőtt válik-e vagy sem.
A legtöbb ember hajlamos túlzásokba esni, ha a magzat-anya kommunikációról van szó, leginkább azért, mert annyira izgalmas ez a terület és olyan sok titkot rejteget. Tagadhatatlan azonban, hogy már az anyaméhben lévő szuperérzékeny kis lényre is hatással vannak az édesanyával történtek, a belső érzései, tűnődései. Különösen azok, amelyek a kicsi elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatosak.
A születés utáni periódus, a korai hónapokban kialakult anya-gyermek kötődés minősége pedig meghatározhatja az ember egész életét. Biztonságos kötődés esetén, ha valóban örömteli, kiegyensúlyozott és magabiztos a kötődés, akkor ez a magabiztosság, az önmagába és a világba vetett bizalom fogja meghatározni a kötődését az egész világhoz. Ez lesz az alapja a párkapcsolatokban megélt biztonságnak – vagyis alapvetően hinni fog a párjában, abban, hogy az a kapcsolat jó, és ez lesz a meghatározó a saját gyermekeivel való kapcsolatépítésben is.

Nem fog hinni a világban

Amennyiben a kötődés bizonytalan és ellentmondásos, akkor a gyerek ezt a bizonytalanságot cipeli magával. Elsősorban önmagában nem tud majd bízni, és az önbizalomhiány fogja rányomni a bélyegét az egész életére, társas viszonyaira is.

Forrás: Thinkstock

Anikónak nagyon komoly párkapcsolati problémái voltak. Örökké féltékenység gyötörte, nem hitte el magáról, hogy értékes, hogy szerethető:

„ Bárki került is az utamba, tehetett értem nagy dolgokat, sose volt elég. Egyszerűen nem voltam alkalmas az érzelmek befogadására, a szép pillanatok átélésére. Még azokban a helyzetekben is, amikor mások szinte irigyeltek 'jó dolgomért', én a legsütkérezőbb pillanatokban is azt éreztem, hogy az öröm nem az enyém. A diadal pillanataiban is, például, amikor jelesre diplomáztam és vettem át az oklevelet, akkor is azt vártam, hogy azonnal történik majd valami rossz. Ha nem szívod magadba az anyatejjel a bizalmat a világ és önmagad felé, akkor egész életedben résen leszel. Gyanakszol és remegő szívvel lesed a percet, amik lerombolják jólétedet, és amelyek persze be is következnek majd, hiszen az önsorsrontás lesz az egyetlen ismert út.”

Van visszaút

Mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad ezen a területen sem túlzásokba esni, hiszen a gyerekek szélsőséges helyzetekhez is képesek rugalmasan közeledni, és nem olyan könnyű „elrontani” a gyerekek jövőbeli boldogságát. Van lehetőség arra, hogy a szülő, felismerve azokat a pontokat, ahol esetleg sérülést okozott, helyrehozza, gyógyítsa azt a szeretetével. És talán az is fontos lehet, hogy előbb-utóbb mindenki belátja, az ember nem tökéletes lény, a szülők sem azok, így ha a gyermek felnőttkorában megtanulja elengedni csalódásait, gyerekkori sérelmeit és haragját, igenis megtalálhatja a boldogság felé vezető utat.

 

egészségpszichológiaszemélyiségprevenciófejlődésegészségmegőrzés