A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera

2016.07.20. 18:35

Nyolc világméretű járvány és több millió áldozat – ilyen számokkal söpört végig az elmúlt évszázadokon minden idők egyik legtöbb emberéletet követelő betegsége, az epekórság, azaz a kolera. Az elképesztő pusztítást végzett betegségnek hatalmas szerepe volt a megfelelő tisztaságú és karban tartott városi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésében.

Akár egy szelet mosatlan gyümölccsel vagy tisztítatlan vízzel is az ember szervezetébe kerülhet a történelem egyik legtöbb halálos áldozatát követelő fertőzése, a kolera kórokozója. A Vibrio cholerae nevű baktérium által okozott betegség emberről emberre közvetlenül nem, a fertőzött székletével és hányadékának érintésével, szennyezett ivóvízzel, avagy az ezzel érintkezett élelmiszerekkel azonban könnyedén átterjedhet.

A vibrio cholerae nevű baktériumForrás: AFP

Egy nap alatt végezhet az emberrel

A kolerát nem csupán extra mértékű fertőzése és az általa követelt emberéletek száma emelte a legrettegettebb betegségek sorai közé, hanem gyötrelmes, kínszenvedéssel járó tünetei és lefolyása is.  A fertőzés akár napokon keresztül lappanghat a beteg szervezetében, ám sokszor enyhe hasmenés formájában több napon át elhúzódhat. Lefolyása különböző erősségű lehet: hasmenéssel, hányással kezdődhet, amely kiszáradást, görcsös izom-összehúzódást, magas lázat, vagy akár súlyos rohamokat is okozhat. 

Ahogy rosszabbodik a kolerás beteg állapota, úgy a hasmenés és a hányás egyre ritkábbá válik, csökken az ereje, a kezdetben magas testhőmérséklet pedig csökkenni kezd, és a beteg akár öntudatlan állapotba is kerülhet.  Amennyiben nem kezelik, akár egyetlen nap leforgása alatt is végezhet áldozatával. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a gyógyulás több hétig is eltarthat. 

Az orosz kolerajárvány áldozatai 1910-benForrás: AFP
Kolerás beteg rehidratálásaForrás: Wikipedia
Hogyan kezelik ma a kolerát?
Mivel a fertőzés kiszáradással fenyeget, a folyadék-, só és cukorpótlás életmentő – mondta el kérdésünkre az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal. „A kiszáradás fokát a tünetek alapján is fel lehet mérni, de pontos laboratóriumi meghatározás is szükséges. A vizsgálat során nézik a vér nátrium- és káliumion-koncentrációját, a sav-bázis egyensúlyt és a vesefunkciót. A kezelés során a kiürült folyadék és ezzel együtt a sók gyors pótlása a fontos, mert a betegek halálát nem maga a bakteriális fertőzés, hanem a kiszáradás okozhatja. Az azonnal megkezdett folyadékpótlás esetén a kolerás betegek 99 százaléka meggyógyul" – hangsúlyozták a szakértők.
Az antibiotikumos kezelés másodlagos, lerövidíti a betegség lefolyását, elpusztítja a kórokozókat, és általában 48 órán belül megszünteti a tüneteket.

Pestis után kolerajárvány

Épphogy megszabadult Európa a pestistől, a 19. század első felében máris megjelent a nem kevésbé félelmetes kolera, amely később az egész világon elképesztő pusztítást végzett. A betegségről már a Kr. e. 400 körül készült feljegyzések is értekeztek, Indiában pedig évszázadokon át problémát jelentett a kór. Végül innen került át az európai kontinensre: az 1820-as években az orosz hadsereg a perzsa–orosz háború után Moszkvába hurcolta a betegséget, egy étvizeddel később pedig már Svédországba, Franciaországba, Ausztriába, Magyarországra és Angliába is átterjedt. Az 1830-as években Amerikába is áthurcolták a járványt – néhány hónap alatt a világ összes civilizált pontját bejárta. 

A francia Le Petit Journal 1912. december 1-jei címlapján a halált hozó kolerát ábrázoló illusztráció láthatóForrás: Wikipedia
Kazinczy FerencForrás: Simon M. Veronika festménye
Kazinczy Ferenccel is végzett
A magyar nyelvújítás egyik kiemelkedő alakja is megbetegedett az 1831-es magyarországi kolerajárvány idején. A költő állítólag csak akkor kezdte el komolyan venni a betegséget, amikor már lakhelyénél, Széphalomnál és családjában is egyre többen fertőződtek meg. Fia, Lajos akkor sikeresen felgyógyult belőle, édesapja azonban sajnálatos módon már nem volt ilyen szerencsés: Kazinczy Ferenc 1831. augusztus 22-én hunyt el.

Az orvostudomány fejletlensége és az emberi tudatlanság kedvezett a betegség terjedésének. A pestishez hasonlóan a koleráról is eleinte keveset tudtak, az utak és határok lezárásával, karanténok felállításával próbáltak védekezni ellene, a kutakba pedig úgynevezett bizmutport szórtak.  Először John Snow angol orvos adta meg a kolera első tudományos jellegű leírását, és ő mutatott rá arra a tényre, miszerint a betegség megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a vízhálózat tisztán tartása. A kolera kórokozóját végül 1884-ben azonosította Robert Koch német orvos. 

Robert Koch, a kolera kórokozójának azonosítója (1843–1910)Forrás: AFP
Tudtad?
Magyarországon az utolsó kolerajárvány 1872–1874 között volt. 1997-ben egy Indiából importált (behurcolt) koleramegbetegedést regisztráltak az Országos Epidemiológiai Központban.

Ma is pusztít

Bár ma már ismerik a betegség eredetét, megelőzési módjait és kezelési lehetőségeit, a kolera napjainkban is szedi áldozatait. A fertőzés elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is. Utoljára a 2010-es haiti földrengés után tört ki járvány: egyes szakvélemények szerint a segíteni érkező nepáli egységek hurcolták be a betegséget a szigetországba, ahol a rossz higiéniás állapotok és a katasztrófa utáni körülmények kedveztek a kolera terjedésének. A feljegyzések szerint nagyjából 30 ezer ember betegedett meg, és 4500-an haltak bele a betegségbe. 

A 2010-es haiti földrengés után kitört kolerajárvány áldozata vár kezelésreForrás: AFP/Thony Belizaire

Sokkal többen vesztették életüket Dél-Amerikában, ahol a kilencvenes évek elején tört ki kolerajárvány Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban: a Wikipédia szerint 981 ezer ember betegedett meg, és 8622-en haltak bele.  

A fekete halál
Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A Life.hu új sorozatában minden idők legrettegettebb betegségeit mutatjuk be: a világméretű pusztítást végzett pestisről bővebben ide kattintva olvashatsz.
betegségtörténelemkolerajárványkolera