A történelem legpusztítóbb betegségei: a fekete himlő

2016.08.10. 20:13

Utoljára a hetvenes évek végén pusztított a minden idők egyik legtöbb halálos áldozatát követelő fekete himlő, amely csak a huszadik században világszerte körülbelül 300 millió ember életét követelte. A Life.hu sorozatában ezúttal ennek a rettegett kórnak az útját járjuk körül.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1979-ben jelentette be, hogy többévnyi küzdelem után sikerült teljes egészében kiirtani a Földről a rettegett kórt, a fekete himlőt. Mindez hatalmas lépést jelentett egy olyan betegséggel szemben, amely miatt még a hatvanas években is körülbelül 2 millióan haltak meg.

Forrás: Wikipédia

Még ha túl is éled, akkor is viseled a nyomait

A fekete himlő vagy latin nevén variola vera egy fertőző betegség, amely kizárólag emberről emberre képes terjedni – nem véletlenül tartják a pestis mellett az egyik legnagyobb tömegpusztító biológiai fegyvernek. Két vírusvariánsa létezik: a nagy járványokért felelős major Variola, amely 30-35%-os halálozási aránnyal bír, illetve az „enyhébb” Variola minor, amely a statisztikák szerint „mindössze” a fertőzöttek 1%-ával végez.

A cseppfertőzés által és a bőrön tapasztalt elváltozások érintésével terjedő fekete himlő rendkívül ragályos betegség volt. Először levertség, láz, szédülés és fejfájás jelentkezett, majd ahogy enyhült a láz, úgy később a nyálkahártyán, majd a bőrön megjelentek az apró kiütések, amelyek hólyaggá, majd gennyes búbokká alakultak, majd egy-két hét múlva kezdődött a pörkösödés, vagyis a sebgyógyulás.

A Prevenciós Központ archív felvétele a fekete himlő kiütésérőlForrás: AFP/Ho

A fekete himlő a lappangási idő alatt nem fertőző, a kiütések megjelenésétől egészen a pörkök leválásáig azonban igen. Akik túlélték a kórt, örökké magukon viselték a betegség nyomait a hegek formájában. További szövődménye lehetett a szaruhártya-fekélyesedés, amely vakságot okozhatott, akárcsak az ismert magyar túlélőnél, Kölcsey Ferencnél, illetve a férfiakat akár meddővé is tehette.

A királyok betegsége, a hemofília
Ma már nem nevezhető megszokottnak, hogy házasságok családon belül, vérrokonok között köttetnek, de régebben hosszú évszázadokon át jellemző volt az uralkodó dinasztiákban, hogy unokatestvérek egymásnak fogadtak örök hűséget, és vállaltak közös gyermekeket, ettől remélve hatalmuk és birodalmuk megerősítését. Ilyenkor azonban elég, ha egyetlenegy apró hiba csúszik a gépezetbe egy genetikai eredetű betegség formájában, amely aztán az egész família életét megkeserítheti generációkon át. A hemofíliáról bővebben ide kattintva olvashatsz!

A tehenészlányok és az áttörés

A fekete himlő ellen kizárólag vakcinával lehet védekezni, amelynek elvét már több ezer évvel ezelőtt felfedezték: az ősi Kínából származik az úgynevezett varioláció nevű módszer, amelynek lényege hasonló, mint a mai vakcinázásé, vagyis az egészséges ember szándékos megfertőzése. Kevésbé kockázatos, ráadásul egy életre szóló védettséget biztosít a betegséggel szemben – azonban a fertőzött így is továbbadhatja a kórt.

Fekete himlő elleni védőoltásForrás: AFP

Később 1789-ben egy vidéki angol orvos, bizonyos Edward Jenner fejlesztette ki a ma is elfogadott védekezési módot a fekete himlő ellen, miután észrevette, hogy a tehénhimlőn átesett tehenészlányok nem kapták el a fekete himlőt. A módszer ráadásul sokkal kevésbé veszélyes, mint a varioláció, mivel a tehénhimlő csak enyhe megbetegedést okoz az embernél.

Elképesztő pusztítás világszerte

A pestis mellett a fekete himlő végezte az egyik legnagyobb pusztítást az emberiség történelmében. A rettegett kórról már az ókorban is szóltak feljegyzések: indiai, kínai és arab források számoltak be róla. A fekete himlő a becslések szerint csak a 18. század folyamán nagyjából 60 millió emberrel végzett Európában – mindez „csupán” a 30%-a volt azoknak, akik megfertőződtek. A betegek 80%-a 5 éves kor alatti gyermek volt, és minden harmadik túlélő részlegesen vagy teljesen vakká vált a szövődményei miatt.

Kölcsey Ferenc is a fekete himlő következtében veszítette el egyik szeme világátForrás: Wikipédia

Egyes feltevések szerint európai és afrikai hódítók adták át a fekete himlőt a frissen felfedezett Amerika őslakosainak is, akiknél 90-95%-os pusztítást végzett a kór. Állítólag a spanyol hódító, Cortés és hadserege számára azért nem okozott gondot másodjára az aztékok és az inkák leigázása, mert első látogatásuk során már átadták nekik a fertőzést, amelynek következtében mind katonailag, mind gazdaságilag meggyengült a birodalom.

A Jenner elmélete alapján kifejlesztett védőoltásnak és az ENSZ törekvésének hála 1979-ben végleg sikerült felszámolni a fekete himlőt. A kór utolsó áldozatának Janet Parker brit fotóst tartják, aki egészségügyi önkéntesként egy birminghami kórházban kapta el a megbetegedést a légkondicionálón keresztül, amely a mai napig tisztázatlan okokból a víruslabor elszívójával volt összekötve. Az utolsó járvány az ÁNTSZ honlapja szerint Koszovóban tört ki, ahová egy Mekkából visszatérő zarándok hurcolta be: ekkor 175-en fertőződtek meg, akik közül 35-en haltak meg.

Fekete himlővel fertőzöttekForrás: Wikipédia
Gyötrelmes, kínszenvedéssel járó tünetek: a kolera
Nyolc világméretű járvány és több millió áldozat – ilyen számokkal söpört végig az elmúlt évszázadokon minden idők egyik legtöbb emberéletet követelő betegsége, az epekórság, azaz a kolera. Az elképesztő pusztítást végzett betegségnek hatalmas szerepe volt a megfelelő tisztaságú és karbantartott városi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésében. A Life.hu cikkéért kattints ide!
betegségtörténelemfertőzéspusztításfekete himlőWHOEgészségügyi Világszervezet