Az már biztos, hogy nem az uborka, nem a saláta, nem a paradicsom, és úgy néz ki, nem is a növényi csíra a hasmenésjárvány kórokozójának tekintett EHEC-bélbaktérium fő hordozója.

Egyre folynak a találgatások, minden nap újabb és újabb elméletekkel állnak elő, de tény: hetek óta nem sikerült a nyomára bukkanni a járvány forrásának, pedig több mint 2500 ember betegedett meg, 21 ember pedig meg is halt. Okkal merül fel a kérdés: mi van, ha nem is baktériumról van szó? Lehetséges az, hogy valamiféle biológiai fegyver okozta 21 ember halálát Németországban? Élelmiszerterrorizmus áldozatai lennének a járványban meghalt emberek? Nekünk, magyaroknak van okunk félni? Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

A német egészségügyi hatóságok korábban már azt is közölték, hogy a járvány valószínűleg egy, a hamburgi kikötőben tartott május eleji fesztiválon kezdődhetett. De vajon ez alkalmas helyszín arra, hogy az élelmiszerek közé biológiai fegyvert rejtsenek?

A biológiai fegyverek őse - Hogyan mérgezték meg az ellenséget a múltban?

A történelem során számos esetben fordult már elő, hogy nagy tömegek pusztítására biológiai szereket fegyverként vetettek be. Elég volt, ha csak a kutak vizét megmérgezték bomló hullákkal vagy ürülékkel.

Thinkstock

Ennél azonban rafináltabb módon is pusztították az ellenséget, a hettiták például fertőzött kosokat vetettek be, amelyek tularémiával, vagyis baktériumfertőzés segítségével igáztak le népeket. Ám a rettegett pestis sem maradhat ki a sorból, hiszen a kórokozó baktérium biológiai fegyverként debütált a Krím-félszigeten, ahol Kaffa várába hajítógéppel dobálták be a pestisjárványban elhunyt ostromlók tetemeit, így benn a várban is kitört a pestis, lehetetlenné téve az ellenállást.

Miért nem vált valódi tömegpusztító módszerré a biológiai fegyverek alkalmazása?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Life.hu-nak elmondta, tömegpusztító fegyverként ma három eltérő módszert különböztetünk meg:
1. atomfegyverek
2. vegyi fegyverek
3. biológiai fegyverek.

Az atomfegyverek hatása ma már közismert, ám a vegyi és a biológiai fegyverek harcászati célra való bevetése hasonló óvatosságot igényel, mint amellyel ma már az atomfegyverek kérdését kezelik. Az atom mellett ugyanis, amely hatalmas területeket és óriási embertömegeket képes néhány másodperc alatt célzottan elpusztítani, a másik két módszer, de különösen a biológiai módszer kevésbé alkalmas a pontos célzásra, és annak hatása (a baktériumok, vírusok viselkedése) kevéssé tartható kézben.

Thinkstock

Ez az oka annak, hogy bár minden nagyhatalom birtokol valamilyen biológiai fegyvert, azok bevetésétől óvakodnak, hiszen a vírusok nem válogatnak és gond nélkül lépnek át országhatárokat. Másrészről a hadviselésben a mai napig él az arányosság elve. Ez azt jelenti, hogy amely hatalom vagy ország egyfajta harcászati módszert alkalmaz vagy bevet, az biztosan számíthat arra, hogy a megtámadott fél, vagy annak szövetségesei hasonló mértékű "csapással" fognak reagálni.

Egy azonban biztos: ha létezik agresszív, az emberi vagy állati, sőt, a növényi élet elpusztítására alkalmas vírus vagy baktérium, akkor az rekordidő alatt kerül be a hadi repertoárba, még akkor is, ha azt nem szándékozik támadó jelleggel bevetni az adott ország.

A konkrét kivitelezés nem okozna gondot, hiszen millió és millió élet elpusztítására alkalmas baktérium fér el néhány fiolában, ám éppen azért, mert a hadászati cél nem megvalósítható, szigorúan ügyelnek arra, hogy biológiai fegyver ne kerülhessen illetéktelen, vagy magánakciót elkövetni szándékozó kézbe.

Az élelmiszerterrorizmus nem "célszerű"

Az ivóvizek megmérgezése az élelmiszerterroizmus egy módja. Az ivóvíz és az élelmiszerek biztonságának védelme sem új feladat, és ahogy a hazai ivóvízkészleteket évtizedek óta védik, a bejövő élelmiszerek is szigorú rostán mennek át, mielőtt a piacra vagy boltokba kerülnének.

Thinkstock

Az élelmiszerek tudatos, hadászati célú megfertőzése is ugyanazokat a kérdéseket veti fel, mint a biológiai fegyverek alkalmazása: a pontos célszemélyek (céltömegek) elpusztítása lehetetlen, hiszen nem lehet tudni, kik fogyasztják el a fertőzött élelmiszert, ha azonban a cél pusztán félelemkeltés, akkor erre vannak az élelmiszereknél jobban kézben tartható eszközök is. Ennek ellenére időről időre előfordul, hogy valaki ilyen módon akar nyomást gyakorolni egy szervezetre (például a volt munkahelyére), ezek azonban elszigetelt esetek.

A jelenlegi colibaktérium okozta járvány Tarjányi Péter véleménye szerint pontosan az, aminek indult: vagyis nagy valószínűséggel egyszerű gondatlanság állhat a kirobbant fertőzés mögött, és a megbetegedéseket nem élelmiszerterror-cselekmények okozzák. De ha terrorizmus állna a megbetegedések mögött, a biztonságpolitikai szakértő szerint akkor sem kellene pánikba esnünk, ugyanis nem tartozunk a célországok közé, hazánk geopolitikai szempontból biztonságos.

Rejtélyes hasmenésjárvány: Magyarország is veszélybenhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110606-rejtelyes-hasmenesjarvany-magyarorszag-is-veszelyben.html Ingyen gyógyítják a beteg gyerekeket Tibetbenhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110606-ingyen-gyogyitjak-a-beteg-gyerekeket-tibetben.html Bizarr orvosi kezelések a múltból - Amiket még ma is használnakhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110530-bizarr-orvosi-kezelesek-a-multbol-amiket-meg-ma-is.html Megmérgezték? Titokzatos körülmények közt halt meg a műsorvezető szerelmehttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110525-titokzatos-korulmenyek-kozt-halt-meg-a-hires-musorvezeto-szerelme-.html