Bár egyelőre inkább csak amerikai filmekben és büntetőügyekben kerül elő, hazugságvizsgálatot akár cégvezetők is kérhetnek alkalmazottaik  tesztelésére. Azon a kérdésen túl, hogy ehhez vajon joguk van-e, felmerül az is, hogy mi miért hazudunk?

A jó hazudozók könnyebben érvényesülnek a munkahelyen

Te mikor hazudtál utoljára? Tényleg olyan finom volt a félig odaégett rántotta, amit a szerelmed készített, tetszik a pulcsi, amit anyukád választott, a barátnődet egy perccel később akartad visszahívni, a főnöködön pedig igazán jól áll az a szoknya? Bár vannak olyan elvetemültek, akik csak és kizárólag a teljes igazságot ejtik ki a szájukon minden percben, de ők általában kevés jó baráttal büszkélkedhetnek. A brutális őszinteség ugyanis majdhogynem olyan pusztító tud lenni, mint az állandó hazudozás. Az apróbb füllentések - úgy tűnik - hozzátartoznak az életünkhöz, bár természetesen nem mindegy, mikor és milyen szinten hazudunk. A munkahelyen például sokan az előbbre jutás, vagy akár csak a túlélés eszközének tekintik a kisebb csúsztatásokat - lehet, hogy a jó hazudozási adottságot akár érvényesülési képességként is felfoghatjuk? Peter Stiegnitz hazugságkutató szerint legalábbis a hazugság bizonyos helyzetekben igenis fontos, s enélkül nem tudnánk élni.

Forrás: Thinkstock

Káros a hazugság, vagy sem?

Igazat mondani jó. Legalábbis ezt tanítjuk a gyerekeinknek, és az igazmondás egy mindenek felett álló értékként belénk is vésődött. Hazudni tehát bűn, de miért is? Mert becsapjuk a másikat, elhitetünk vele valamit, ami nem igaz, tehát tulajdonképpen nevetséges helyzetbe hozzuk. Egy bizonyos életkor felett azonban mindenki megtanul hazudni, sőt: a gyerekek meglepően korán kezdik, kamaszkorukra pedig tökélyre fejlesztik ezen képességüket. Mert a hazugság arra is jó, hogy akár magunkat, akár másokat megóvjuk a fájdalmas igazságtól. Most akkor megkíméljük a másikat, ha hazudunk, vagy épp nevetségessé tesszük azzal, hogy eltakarjuk előle a valóságot? Jobb leélni egy boldog életet tudatlanságban például feleségként, mint szembesülni a félrelépésekkel, és megkapni a választás jogát arra, hogy mit kezdünk a valós információkkal? Vagy mi a helyzet azzal az anyukával, aki halálos beteg kislányának egy héttel előbb karácsonyt hazudott, sőt, mi a helyzet a Jézuskával és a húsvéti nyuszival - akkor most káros a hazugság, vagy sem? Az igazság fájdalmasabb, vagy a hazugság?

A füllentést akár művészi szintre is fejleszthetjük

Állítólag naponta átlag háromszor is füllentünk, mégsem mindenki hazudik egyformán. Vannak emberek, akiken csak az avatott szemek veszik észre a jeleket, és olyanok is, akik még puskázni sem voltak képesek az iskolában, mert tíz méterről látszik rajtuk, ha a tilosban járnak. Legjobb barátnőnkön, családunkon, férjünkön egy idő után már akkor is észrevehetjük a hazugsággal járó apró szokásokat, mozdulatokat, mikor mások még nem, de a bravúrosan füllentők, illetve a pszichopaták akár évtizedekig hitegethetik környezetüket. Ennek alapján a hatékony, tehát észrevétlen hazudozás egyfajta képesség, az idő múlásával egyre ügyesebbek leszünk - egyes kutatások szerint a füllentést akár művészi szintre is fejleszthetjük. A hazugságvizsgáló módszerek pont emiatt olyan sikeresek: nagyon nehéz őket átverni.

Tudtad?
Az emberen kívül az állatok, többek között a majmok, madarak, békák is képesek füllenteni. A verebek között megfigyelték, hogy többük akkor is használta a ragadozó feltűnését jelző speciális csipogást, ha csak vetélytársait akarta elüldözni a jó falatok megkaparintása elől.

Forrás: Thinkstock

A hazugság nyomai

A füllentés sosem marad igazán nyom nélkül: szervezetünkben számos változás következik be. Megnőni ugyan nem nő, ám felmelegszik az orrunk, emelkedik a pulzusunk, megváltozik a légzésszámunk, vérnyomásunk, sokan pislogni, vakarózni, verejtékezni kezdenek. Agyunkban MR-rel is kimutatható változások zajlanak, így a jövőben a hagyományos poligráfos vizsgálatot valószínűleg felváltja majd az agy szkennelése - ezt ugyanis majdhogynem lehetetlen átverni. Nem mintha a poligráf olyan megbízhatatlan lenne: különböző vélemények szerint 60-90%-os pontossággal jelzi a füllentés testi tüneteit. Nem árt tudni, hogy az engedélyünk nélkül nem végezhetnek ilyen vizsgálatot - az már természetesen egy másik kérdés, hogy kinek van joga egyáltalán kérni ilyet...

Hazugságvizsgálat a munkahelyen

Az utóbbi években egyre szaporodnak a vállalati bűncselekmények, csalások, így a munkaadók egyre óvatosabbak. A hagyományos poligráfos vizsgálatok mellett az alkalmazottak felvételénél is odafigyelnek: miközben olyan kérdéseket tesznek fel, melyek a titoktartási képességükre, lojalitásukra vonatkoznak, egy  speciális hazugságvizsgáló eszközzel ellenőrzik a válaszok igazságtartalmát - a szerkezet a füllentéssel együtt járó érzelmi változásokat jelzi az emberi hangban. Hazánkban nem kell ilyen trükköktől tartanunk: Szabó Máté ombudsman még 2008-ban nyilatkozott a témában, mikor egyre többször igényeltek engedélyt hazugságvizsgáló berendezések munkaügyi felhasználására. Szabó Máté szerint nincs olyan körülmény, mely alapján engedélyt lehetne adni ilyen vizsgálatra a munkavállalókkal szemben, a hazugságvizsgáló készüléket pedig csak büntetőeljárásban, törvényben meghatározott alkotmányos garanciákkal alkalmazhatják. A munkavállalók esetében a vizsgálat alapvető személyiségi jogaik megsértését vonná maga után.

Forrás: Thinkstock

A hazugság segíti a munkahelyi érvényesülést?

Cziglán Karolina pszichológus szerint valójában nincs éles határ a valóság megfelelő csomagolása és a hazugság között: "Mindannyiunkra jellemző, hogy a véleményünk megfogalmazásakor figyelembe vesszük, ki a hallgatóság, ő mit vár, hogyan tudja elfogadni, amit közölni szeretnénk, és ennek megfelelően fogalmazunk. Ez még nem jelent hazugságot, de azt igen, hogy megszűrjük, kinek mit mondanunk, és mire helyezzük a hangsúlyt. Ez a képesség szükséges a munkahelyi érvényesüléshez és a társas kapcsolatok alakításához is, az egészség része, és összefüggésben van az empátiával is, azzal, hogy tekintetbe vesszük, a másik emberben hatást keltenek a szavaink. Gond akkor van, ha ez túlmutat azon, hogy kissé gördülékenyebbé tesszük az együttélést, és eszköznek tekintjük a másik felet, akit tudatosan, módszeresen manipulálunk. Ez a viselkedés elsősorban különböző személyiségzavarokban jellemző, leginkább az antiszociális személyiségzavarban. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az ilyen ember mindig könnyebben vagy nehezebben jutna előre. Egyfelől az, hogy érdekeik határozzák meg viselkedésüket, segíti az előre jutásban, másfelől azonban nehezen tolerálják a frusztrációt, nehezen okulnak a tapasztalataikból, ez nem kedvez az előre jutásnak. A lényeg a részletekben rejlik: ha jó intellektussal rendelkezik az illető, és olyan területre kerül, ahol kamatoztatható a manipulativitás, akkor jobban érvényesül az ilyen ember. Általánosságban azonban inkább igaz, hogy az az ember érvényesül a munka világában, aki képes megtalálni az egyensúlyt saját és mások szükségletei közt, azaz, ha szükséges, felvállalja a véleményét akkor is, ha tudja, nem ezt szeretné hallani a másik fél. Azonban differenciálni tud, mikor van ennek helye, és hogyan érdemes megfogalmazni, becsomagolni a mondandóját."

Jelek, hogy a főnököd egy pszichopatahttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20130516-jelek-hogy-a-fonokod-egy-pszichopata.html A rosszgyerek és az áldozat - Iskolai zaklatás pszichológiájahttp://www.life.hu/anyaskodj/mariskolabajartok/20110921-a-rosszgyerek-es-az-aldozat-iskolai-zaklatas-pszichologiaja.html Ha beleszeretsz, véged! - 9 jel, hogy pszichopata férfi hálójába akadtálhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110704-9-jel-hogy-pszichopata-ferfi-halojaba-akadtal.html Szemét a mennyezettől a padlóig - A kóros gyűjtögetés pszichológiájahttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110620-szemet-a-mennyezettol-a-plafonig-a-koros-gyujtogetes-pszichologiaja.html Sokba kerül az önbizalomhiány - A kényszeres vásárlás pszichológiájahttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110614-sokba-kerul-az-onbizalomhiany-kenyszeres-vasarlashoz-vezethet.html