Pattanó ujj, alagút szindróma és ínhüvelygyulladás – életkortól és nemtől függetlenül egyre többek mindennapjait keserítik meg a kéz leggyakoribb megbetegedései. Sajnos sokan az általuk végzett munka jellege miatt tehetetlennek vélik magukat e téren, pedig van élet a fájdalmakon túl is.

Akár a telefon nyomkodásától is

Az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézbetegségnek számít, amely akár a kis erejű, ám gyakran ismétlődő tevékenységektől is kialakulhat, mint például a telefon nyomkodásától,  a munka során az egér rendszeres használatától vagy a gépeléstől is. Nem véletlenül nevezik az ínhüvelygyulladást a háziasszonyok betegségének: a monoton fizikai munka nagyon megterhelheti a kezet. Előidézheti egy szervezetben lévő góc is, amelyet fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai probléma, esetleg reumatológiai panasz vagy egy autoimmun betegség okoz. Kialakulása hajlam kérdése is lehet.

Forrás: Dremstime

A legjobb, amit tehetünk ellene, az a megelőzés.  Amennyiben lehetséges, változtassunk a munkahelyi körülményeken, így például az asztal és a szék távolságán, illetve használjuk másképp az egeret, vagy szerezzünk be egy „kézfejbarát”, vertikális egeret, avagy egy csuklótámaszos egérpadot, avagy telefonáljunk fülhallgatóval – tanácsolja dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos. Tartsunk szüneteket, mozgassuk át kezünket és testünket, masszírozzuk át az érintett területet akár egy lazító kenőccsel. 

Mi történik akkor, ha már kialakult az ínhüvelygyulladás?
Először gyógyszeres terápia, csuklórögzítés és nyugalomba helyezés lehet a megoldás. Súlyosabb esetben a sajátvér-terápia (PRP-injekciós kezelés), komplex fizioterápia, gyógytorna, ultrahang vagy elektroterápia segíthet.

Cukorbetegséget is jelezhet a pattanó ujj

Az inak és az azokat körülvevő ínhüvelygyűrűk elváltozása a pattanó ujj, amely kialakulásának okai nem egyértelműek az orvostudomány jelen állása szerint. Okozhatja visszatérő vagy súlyos ínhüvelygyulladás, tenyérsérülés, esetleg összefüggésben lehet a cukorbetegséggel, a köszvénnyel és a reumás ízületi gyulladással is. 

Leginkább a 40 és 60 év közötti hölgyek betegségének tartják, ám ma már számtalan fiatalt is érinthet – hála a technika fejlődésének, ezzel együtt pedig a telefon és a számítógép rendszeres használatának. 

Forrás: Dremstime

Az a cél, hogy az elakadást, a roppanást és a mozgáskorlátozottságot megszüntessék, ezért rögzítők használatával, gyulladáscsökkentéssel, valamint a nyirokkeringés serkentését célzó fizioterápiával igyekeznek ismét lehetővé tenni az inak könnyű csúszását az ínhüvelyben. Súlyosabb esetben műtét a megoldás. 

Mozgasd át magad!

A szakértők nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az ülőmunka mellett rendszeresen időt szakítsunk a sportolásra, mindemellett pedig megfelelő időközönként szünetet tartsunk, hogy átmozgathassuk elgémberedett végtagjainkat. A Life.hu korábban itt mutatott néhány egyszerű, akár az asztalodnál is elvégezhető gyakorlatot.

Érzékkiesést is okozhat, ha nem kezelik

Az alagút szindróma során a környéki idegeket inak, izmok és a csontos csatornák nyomják el. A legtöbbször összefüggésbe hozható a túlerőltetéssel, a rendszeres és monoton végtaghasználattal, sérüléssel, gyulladással, töréssel, de akár nehéz fizikai munka során is kialakulhat. A cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a köszvény és a reumás sokízületi gyulladás is okozhatja. 

Forrás: Dremstime

Mivel a környéki idegek látják el a kéz érző és mozgató funkcióit, a panaszok megjelenésével minél előbb érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen a megfelelő kezelés hiányában érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség, vagy akár izomsorvadás is kialakulhat.  Az alagút szindrómát hasonló módszerekkel kezelik, mint az ínhüvely-gyulladást.

Végső esetben műtét

Korai szakaszban általában szteroidos injekció, illetve a kézfej-csukló-felkar gipszelése lehet a kezelési módszer, súlyosabb esetben fizioterápiát alkalmaznak, végső esetben az operáció jelenthet megoldást. Ha más betegség okozta a panaszokat, akkor elsődlegesen azt a betegséget kell kezelni, majd megszüntetni.