Betegnek lenni senki sem szeret. Ám mindez nem kívánság kérdése: életünk során számtalan vírussal, fertőzéssel és más egyébbel kell megküzdenie a szervezetünknek. Léteznek azonban olyan betegségek, amelyek ritkák, mégis hatalmas kárt tudnak okozni, ráadásul a kezelésük is nehézkes, nemhogy a gyógyításuk.

Elviselhetetlen idegfájdalmak: az arcidegzsába

Orvosi szaknyelven trigeminus neuralgia néven emlegetik a rohamszerűen jelentkező, idegi fájdalmat, amelyet akár egyetlen hűvösebb szélfuvallat vagy olyan mindennapi tevékenységek, mint az evés, borotválkozás vagy mosolygás is előidézhet. Az arcidegzsába kialakulásának oka egyelőre vita tárgyát képezi: egyesek szerint egy kóros agyi reflex, sérülés állhat a háttérben.

Az arcidegzsába jellegzetes tünete az 1-2 másodpercig tartó, ám nagyon intenzív fájdalom az arconForrás: Thinkstock

Jellegzetes tünete az 1-2 másodpercig tartó, ám nagyon intenzív fájdalom az arcon, amely akár hetekig, hónapokig, vagy évekig tartó időszakokban rendszeresen jelentkezhetnek, amelyet egy hosszabb, akár évekig is eltartó tünetmentes periódus követhet. A fájdalom sokszor annyira intenzív, hogy a betegek arca megmerevedik tőle,  és grimaszba rándul. A kezelési lehetőségek közül a különféle műtéti eljárások hozhatnak enyhe javulást a beteg állapotában.

A potenciális biológiai fegyver: a Marburg marburg-vírus

A vérzéses lázat okozó vírust 1967-ben fedezték fel, miután Közép-Afrikából kísérleti majmokat importáltak a németországi Marburg városába. Akkor 31-en fertőződtek meg a vírustól, közülük 7-en meg is haltak. Bár a Marburg marburg-vírus viszonylag ritka, a halálozási arány 23-90% között mozog – tehát magas. A betegség terjesztője a gyümölcsevő denevérekben él, ám a mai napig ismeretlen az oka, miként fertőződhet meg ember a vírussal.

Laboratóriumban vizsgálják a gyümölcsevő denevért, hogy megtudják, hogyan adhatja át a vírust embereknekForrás: AFP

Az akár 40 fokos lázzal járó megbetegedés során vérzés alakulhat ki a száj és a végbélnyílás környékén, súlyosabb esetben vérhányás, idegkárosodás, illetve a bőrön több helyen tűszúrásnyi véraláfutás jelentkezhet.  A késői fázisban a láz állandósul, a beteg pedig kómába eshet, és meghalhat. A vírus eredményes kezelésére egyelőre nincs gyógymód, a plazma- és vérfehérje-transzplantáció és a vérfehérjepótlás pedig kockázatos, de jó eredményt hozhat.

Borzalmas torzulások és halál: Cancrum Oris vagy noma

Üszkös, gangrénás fertőzésnek, vagy más néven nomának nevezik a betegséget, amely az arcszöveteket támadja meg, és általában 6 éves kor alatti gyermekeknél alakul ki. A noma, amelyet a náci koncentrációs táborokban regisztráltak először, viszonylag ritka, különösen Afrika szegénység által sújtott részein gyakori, és rendkívül veszélyes. Nagyon magas, 80%-os halálozási aránya mellett aki túl is éli, egy életen át a testén viseli a betegség nyomait borzasztó torzulások formájában.

Afrikai kisfiú szenved a noma betegségtőlForrás: AFP

A kór következtében az összezavarodott antitestek megtámadják az arc, a száj és az orr lágy szöveteit. Emiatt a betegnek később az olyan mindennapi tevékenységek is gondot okoznak, mint a beszéd vagy az evés. Terjedését antibiotikummal lehet megállítani – ami a szegényebb részeken gyakran nem áll rendelkezésre, vagy csak nagyon drágán lehet hozzájuk jutni.

Hónapokig, vagy akár évekig tartó hasmenés: a Brainerd-kór

A Brainerd-kór először 1983-ban jelent meg a minnesotai Brainerdben – innen ered a betegség neve is. Akkor hatalmas járványt okozott, pontos okát azonban a mai napig nem sikerült felderíteni. Egyes vizsgálatok szerint elképzelhető, hogy szennyezett vizet vagy nyers tejet fogyasztottak a betegek.

A Brainerd hasmenés nem egy átlagos gyomorrontással jár: akik elkapták,
napi 10-20 alkalommal tapasztalhatták meg a szinte robbanó, vizes hasmenést
Forrás: Thinkstock

A Brainerd hasmenés nem egy átlagos gyomorrontással jár: akik elkapták, napi 10-20 alkalommal tapasztalhatták meg a szinte robbanó, vizes hasmenést, amely akár hónapig, évekig is eltarthat.  Tovább nehezíti a gyógyulást, hogy a betegek nem reagálnak az antibiotikumos kezelésre, az ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak.