Arra eszmélsz, hogy 5 percen belül kezdődik egy záróvizsgád, pedig még nem is készültél rá. Persze, még el is kell jutni a vizsgahelyszínre, ami a város másik végében van. Lélekszakadva teszed meg az út nagy részét. Amikor odaérsz, feltéped az ajtót, hogy berohanj, de az zárva van. Ekkor úgy érzed, azonnal véged van. És ekkor zihálva ébredsz az ágyadban.

Minden olyan valóságos 
Nincs annál zavarba ejtőbb érzés, mint amikor egy valóságszerű álmunkból felébredve zavartan azon töprengünk, hogy az imént csupán álmodtunk vagy ezek a dolgok valóban megtörténtek? Egyes álmok másodpercek törtrésze alatt elillannak az emlékeinkből, mások pedig mindennél valóságosabbak. Sok alváskutató szakember, tudós próbálja megfejteni az álmok mechanikáját, hátterét, üzenetét.

Azt tudni kell, hogy az alvás 5 fázisra bontható: az 1. fázis a szendergés, a 2. fázis a felületes alvás, a 3. fázis a középmély alvás, a 4. fázis a mélyalvás. Ezután következik az 5., a REM (Rapid Eye Movement – a gyors szemmozgás), amikor erős agyi aktivitás lép fel, ami olyan intenzív, mintha ébren lennénk. Ekkor a szívverésünk és a lélegzetvételünk felgyorsul, a szemeink gyorsmozgást végeznek, az izomtónusunk viszont megszűnik. Ciklusokban alszunk, az első négy fázist követő 70–90. percben következik be az első REM fázis, majd minden újra kezdődik elölről. Ez a ciklusosság egy éjszaka alatt általában négy-hat alkalommal ismétlődik meg. A kutatók mára egybehangzóan megállapították, hogy a REM szakasz felelős a valóságszerű álmokért. Természetesen az alvás korábbi fázisaiban is álmodhatunk, de azok az álmok töredezettek lesznek, ellenben a REM időszakában alaposan kidolgozott, realisztikus történeteket élünk át. Azok az emberek emlékeznek a legjobban az ilyen jellegű álmaikra, akik ebben a szakaszban, azaz a REM ciklusban ébrednek fel. Ha nem magunktól ébredünk fel, mert pl. megszólal az ébresztőóránk, akkor az álom, amiben éppen benne vagyunk, olyan valóságszerű érzeteket ad, hogy azt sem tudjuk, ébren vagyunk, vagy álmodunk. Ez azért van, mert még a REM fázisban „tartózkodtunk", amikor az óránk felébresztett.

A REM szakasz felelős a valóságszerű álmokértForrás: Shutterstock

Ők gyakrabban álmodnak 
Azt gondolnák, ha valaki kevesebbet alszik a megszokottnál, akkor kevésbé lesznek valóságszerű álmai. Pedig éppen ellenkezőleg! A kevés alvás intenzívebb álmokhoz vezethet. Egy 2005-ös tanulmány szerint ha valaki kevesebbszer jut el az éjszaka folyamán a REM szakaszba, akkor az agy ösztönösen megpróbál hosszabb REM szakaszokat létrehozni az alvás folyamán, így az agyi aktivitás is felerősödik, az álom pedig intenzívebb és életszerűbb lesz. Előfordul, hogy a terhes kismamáknak gyakrabban vannak valóságszerű álmaik a várandósságuk ideje alatt, mint egész életükben, mivel a hormonváltozás is előhozhatja ezeket az álmokat, illetve a várandós anyukák jóval többet szoktak aludni, és ezáltal több álmukra is visszaemlékeznek. Az életszerű, ijesztő álmok mentális problémákra is utalhatnak. Bipoláris betegség esetén például, vagy akik poszttraumás szindrómában szenvednek, gyakran tapasztalhatnak életszerű visszacsatolásokat vagy rémálmokat.

Itt már jártam álmomban
Éjszakánként sokan újra és újra ugyanabban az álomban találják magukat. A visszatérő álmok a felnőttek 60–75 százalékát érintik, akik között jóval több a nő. Előfordulnak olyan esetek, amikor valakit egész életén át ugyanaz az álom kísér végig. Sokszor már a főiskolás évek alatt elkezdődik egy-egy ilyen visszatérő rémálomsorozat éppen a vizsgaidőszakok miatt, de tulajdonképpen bármilyen életkorban kialakulhat. A kutatók szerint ezek az ismétlődő, általában negatív tartalmú álmok az egyén életében jelen lévő, megoldatlan konfliktusok és stresszforrások lefedett megjelenése. A fokozottan stresszes időszakokban ezek az álképek újra és újra feltörnek, illetve akkor is, ha jelentős változások lépnek fel az illető életében. A legtipikusabb visszatérő álomtémák: új ajtók és folyosók felfedezése a saját házban, zuhanás, megcsalja a partnere, megtámadják, elkésik, megbukik a vizsgán, elveszti a kontrollt az autója felett, mezítelen egy tömegben stb. Ezek az álmok egyértelműen azt jelzik, hogy az illető rossz lelkiállapotban van. Egy fontos állásinterjú előtti éjjelen vagy egy munkahelyen történő értékelés előtti éjszakán is újra és újra gyötörhetik a csak alvásra és pihenésre vágyót.

Az ismétlődő, negatív tartalmú álmok a megoldatlan konfliktusok és stresszforrások lefedett megjelenéseiForrás: Shutterstock

Van jó oldala is

A közelmúltban kimutatott kutatások szerint a visszatérő álmok nem csak rossz hatással vannak az emberekre. Megfigyelték, hogy azok a tanulók, akik azt álmodták, megbuknak a vizsgán, sokkal jobban teljesítenek a valós vizsgáikon. Orvostanhallgatók tapasztalták magunkon, hogy ilyen traumatikus álmok után sokkal magasabb pontszámokat értek el, annak ellenére, hogy az álmaik negatívak voltak és általában rosszul végződtek. Ezzel arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a rossz vizsgaélményekkel álmodók erős belső motivációt kapnak, hogy sikeres vizsgát tegyenek. A körülmények az álmukban változhatnak, de a stressz érzete ugyanaz, és a vágy is az iránt, hogy az illető jól szerepeljen. A kutatások azt is megerősítették, hogy jó jel, ha a trauma beépül az álmainkba, mert rengeteg információval látja el a terapeutát, aki segíthet ezeket feloldani. Amikor megszűnik egy rossz, visszatérő álom, valószínűleg a konfliktus sikeresen megoldódott, vagy az elszenvedett traumát sikerült foldani. Számtalan terápia létezik, amelyek segítenek a rossz álmok feloldásában. Érdemes ennek utána járni, mert nincs jobb érzés, mint reggelente mosollyal az arcunkon, kipihenten felébredni.