Ezt a kérdést évtizedek óta vizsgálják a szakértők, és az eredmények azt bizonyítják, hogy átlagosan a gyerekek hétéves korában következik be egy nagy fordulópont, amely során ráébrednek, hogy a fényesre suvickolt csizmába nem a Mikulás, hanem saját szüleik csempészik az ajándékot.

Egy felmérés szerint a 4 éves gyerekek 85 százaléka, a 6 éves gyerekek 65 százaléka, míg a 8 éves gyerekek csupán 13 százaléka hisz a Mikulásban. A felismerés nagy valószínűséggel szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a gyerekek iskolába kerülnek, ahol ha akarják, ha nem, a nagyobb gyerekek kíméletlenül felvilágosítják őket a Mikulás-ügy valós hátteréről.

iStockPhoto

Puttonyos mesék és a valóság

Emellett persze a mesehit szertefoszlása egyfajta lelki, intellektuális érés következménye is, amikor a gyermek realitásérzéke kifejlődik, és világosabban tudja megkülönböztetni, szétválasztani, a megfelelő "zsákba" pakolni az élet mesei és valós elemeit, szereplőit. Ennek nyomán ez az az életkor, amikor nem is jelent már hatalmas csalódást a Mikulás szakálla mögé kukucskálni, megfelelő szülői kommunikáció mellett képesek természetes módon kezelni a kérdést.

A Mikulás csak szimbólum

A realitásérzék fejlődésekor a mikulásmítosz megrendülése és minden más mesealak létezésének megkérdőjelezése között létezhet időbeli összefüggés. Amikor a gyerekek képesek elfogadni, hogy a Mikulás valójában csak egy legenda a szülői szeretetről, úgy képesek elfogadni azt is, hogy a valóságban nem léteznek sárkányok, óriások és tündérek, és mindez csupán az emberi képzelet ajándéka.

A  Mikulás mint a "JÓ" megtestesülése

A Mikulásban való hit ennek ellenére nagyon fontos alapköve a gyerekek igazságról és jóságról való gondolkodásának. A mesék jelentős részében a jó győzedelmeskedik - ahogy a Mikulás is a "jó" gyereknek hoz ajándékot -, és ha a gyermek egy idő után el is fogadja, hogy az élet nem képes utánozni a mesék mindent legyőző igazságát, azért a mindennapokban való eligazodásban képes kapaszkodót nyújtani. Néha pontosan az, hogy a Mikulás - vagyis a szülői szeretet igenis létezik.

Gyerekek mondták a Mikulásról

Bea, 5 éves
Én láttam, hogy akkor belerakta a csizmámba a csomagot. Az ablakon jött be, pedig csukva volt az ablak.

Viktor, 7 éves
A tesóm azt mondta, nincs is Mikulás, anyuék hozzák az ajándékot. Nem hiszem el, anyuék hogy tudnának éjjel annyi csomagot széthordani a világon?

Lili, 7 éves
Én még kipucolom a cipőmet, pedig tudom, hogy a Mikulás ide nem jön el, csak az apu, de én apunak is szívesen kipucolom.

Anna, 10 éves
Fizikai képtelenség, nem? Hát füstmérgezést kapna! És különben is, ha be van zárva, hogy jön be? Betöri? Nem töri be! A Mikulásnak nem tulajdonsága, hogy betörjön valahová.

Saci, 11 éves
Én addig hittem a Mikulásban, amíg anyuék el nem váltak. Anyu egyedül nem tudta létrehozni a csodát, és a titkot se tudta jól megőrizni, ahhoz két ember kell: egy apa és egy anya. Egy, aki eltereli a figyelmet, és a másik, aki csempész.

Virág, 15 éves
Ez lélekből jön, és addig tart, amíg akarjuk. És tudod, igenis jó azt hinni, hogy létezik valaki, aki a világ felett kiosztja az ajándékokat.


Miért ijednek meg a kétéves gyerekek a Mikulástól?

"A kisgyermekkor jellemzője a látszat és a valóság megkülönböztetésének nehézsége, ami azt jelenti, hogy gyakran keveredik náluk a valóság és a képzelet, ezért is hisznek még a mesékben, félnek a gonosz mesefiguráktól éjszaka, és elhiszik, hogy létezik a Mikulás" - mondta el Gazdag Enikő pszichológus. "Például  a két és fél évesek megijedhetnek attól, ha egy másik gyerek álarcot vesz fel, mert azt hihetik, hogy az álarc valóban boszorkánnyá vagy sárkánnyá változtatta viselőjét. És ugyanígy működik ez a Mikulásnak öltözött ismerős esetében is."

iStockPhoto

A változás a gondolkodásban 5-6 éves korban kezdődik, sokkal nehezebben lehet a gyerekekkel elhitetni a látszat és a valóság összekeveredését. "Ebben az életkorban már nem hiszik el, hogy egy kődarabnak látszó szivacs valóban kődarab. Mire a gyerek iskolába kerül, gondolkodása sokkal inkább konkrét lesz, már nem csapják be a tárgyak felszíni jellegzetességei, képes a dolgok mögé látni, észreveszi, hogy a szomszéd bácsi hangján szólal meg a Mikulás" - világosított fel a szakértő. "De felnőttkorban is jó hinni a Mikulásban, és együtt örülni a gyerekekkel, hiszen ez az alkalom ugyanúgy, mint a karácsony, a gondoskodásról és a szeretetről szól."

Kassai Tini