A nagy vakcinaháború - halálos méreg a kötelező védőoltásokban?

Forrás: AFP -
oltásellenesség védőoltás kötelező Robert Kennedy betegségek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Oltatni vagy nem oltatni, az itt a kérdés. Pontosabban fogalmazva, idehaza kérdés nincs. Oltatni Magyarországon kötelező. Ezzel szemben a legtöbb európai országban csak ajánlott vakcinák léteznek, az USA majd összes államában pedig a szülőknek lehetőségük van legálisan kibújni a „kötelező" oltások alól – ezt pedig az amerikai családok bátran ki is használják, nem törődve döntéseik esetleges következményeivel. De nem is kell feltétlenül a tengerentúlra utaznunk oltásellenes nézetekért, a vakcinaellenzők tábora - oltási rendtől függetlenül - a világ szinte minden táján, így hazánkban is egyre nő.

A vakcina holokauszt

"Megkapják az oltást, és még aznap éjjel 39,5 fokos lázuk lesz, elalszanak, három hónappal később pedig elmegy az eszük. Ez holokauszt, amit ebben az országban csinálnak" – ezek a mondatok a neves amerikai politikusdinasztia leszármazottjának, Robert Kennedy Jr.-nak a száját hagyták el arra reagálva, hogy Kalifornia államban egy új törvényjavaslat segítségével kötelezővé tennék a gyermekek kanyaró, rubeola és mumpsz elleni védőoltását, azaz az MMR vakcinát. Az itthoni oltásrendet látva és azt figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok a védőoltások általi immunizáció egyik nagy szorgalmazója, furcsának tűnhet, de bizony az USA-ban nincsenek igazán kötelező vakcinák. Pontosabban kötelező oltások vannak, azok alól viszont orvosi, vallási vagy akár világnézeti alapon is mentességet lehet kapni. Magyarul, ha valaki azt állítja, hogy a vallása nem összeegyeztethető a védőoltások beadásával, akkor a családot felmentik a szabályzás alól.

Letünt járványok megjelenése

A vakcina-elutasítás következtében az Egyesült Államokban néhány hónapja újra felütötte fejét egy 2000 óta eltűntnek hitt betegség, a kanyaró. A mostani járvány gócpontja Disneyland volt, a látogatók az egyik külföldi vendég lappangó fertőzését vitték szét az USA-ban. Azóta pedig már több mint tíz államból, 150-nél is többen betegedtek meg. Az oltásellenességnek tehát komoly következményei lehetnek, mégis vannak - és meglehetősen sokan - világszerte, akik Kennedyhez hasonlóan ellenzik a kötelező védőoltások használatát.

Forrás: AFP/Cindy Ord

Az MMR és az autizmus

Az orvostudományban a védőoltásoknak több mint két évszádos hagyományuk van, a viták mégsem csitulnak körülöttük, sőt! A vakcinák körüli első világhírű botrány egy bizonyos Dr. Andrew Wakefield nevéhez köthető. Egy igen neves orvosi lapban, a Lancetben jelent meg 1998-ban az a tanulmány, amelyben Dr. Wakefield kapcsolatot feltételezett a rubeola, mumpsz és kanyaró ellen védelmet nyújtó MMR-oltás és az autizmus között. A cikk után kísérletek sora indult a kapcsolat igazolására, ám végül nem erősítették meg Wakefield azon tézisét, hogy a vakcina autizmust okozna. Ez azonban mégsem volt elég meggyőző az oltásszkeptikusoknak. Wakefield írásának hatására világszerte oltásellenes mozgalmak szerveződtek, ezzel párhuzamosan pedig az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Európa más országaiban is drasztikusan csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága.

Nem várt mellékhatás

Hogy miért is utasítják el egyesek a kötelező védőoltásokat? A válasz összetett, nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni a vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot. Az ellenzők talán egyik legkeményebb vádja, hogy a védőoltások - szerintük - gyakran súlyos mellékhatásokkal járnak. Nem kell messzire mennünk dermesztő históriákért, az interneten tömérdek történet kering oltások okozta súlyos betegségekről, mint például különböző autoimmun megbetegedések hirtelen megjelenéséről. Tény, hogy sajnálatos módon hazánkban is egyre növekszik az autoimmun vagy krónikus betegségekben szenvedő gyermekek száma. E betegségek egyik legrémisztőbb tulajdonsága pedig, hogy kialakulásuk körülményeiről sokszor vajmi kevés az információnk.

Válaszokra várva

Egy aggódó anyukának viszont – érthető módon – kérdései vannak, amikre válaszokat vár. Mitől? Miért? Hogyan alakult ki pont az ő gyermekében a gyógyíthatatlan kor? És mindezt vajon el lehetett- e volna valahogy kerülni? Ezeknél a rejtélyes megbetegedéseknél gyakran - hivatalos válasz híján - a kötelező oltásokat kiáltják ki bűnbaknak, legtöbbször arra a körülményre alapozva, hogy a kór tünetei az oltás beadását követve jelentek meg először. De vajon hazánkban valóban történnek komoly oltáskárosodások? Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője egy korábbi interjújában elmondta, hogy évente körülbelül 100-150 fokozott oltási reakcióval kapcsolatos jelentés érkezik be hozzájuk, ezekből azonban egy sem jár maradandó egészségkárosodással. A hazai hivatalos álláspont szerint a kötelező védőoltások a gyógyszeripar legjobban nyomon követhető termékei.

Forrás: AFP

Oltáskárosodások külföldön

Minimális százalékban ugyan, de külföldön volt már rá precedens, hogy elismerték egy-egy kötelező védőoltás súlyosan egészségkárosító hatását. 2012 júniusában a Daily Mail publikálta egy olasz kisfiú, Valentino Bocca történetét. A gyermeknél a karjába kapott oltás után különös tünetek jelentkeztek: a kisfiú autista lett. A család nem hagyta annyiban a dolgot, kártérítést követelt az olasz Egészségügyi Minisztériumtól. A bíróság a családnak adott igazat, ítélete szerint a fiú fogyatékosságát a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen kapott oltás (MMR) idézte elő. Az olasz legfelső bíróság azt is kimondta, hogy az olasz kormánynak kártérítést kell fizetnie minden olyan oltáskárosult gyermeknek, akit az Egészségügyi Minisztérium irányadása alapján oltottak be – akkor is, ha a szóban forgó oltás nem kötelező jellegű volt.

A magyar rendszer

Hazánkban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ évente adja ki azt a módszertani levelet, amely a magyarországi védőoltási rendet tartalmazza. Az érvényes szabályozás szerint jelenleg a gyerekeknek összesen 11 kötelező védőoltást kell kapniuk. Ez a szigorúan szabályozott rendszer különleges helyet foglal el Európa térképén, velünk ellentétben ugyanis a legtöbb országban szinte csak ajánlott védőoltások vannak. Sőt hazánkban még az a BCG-vakcina is kötelező, amely például Ausztriában, Belgiumban, Németországban jó tíz éve még az ajánlott oltások listáján sem szerepel. Összesen tizenöt országban, köztük Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban pedig egyáltalán nincs kötelező védőoltás. A hazai oltási rendszert a szakmai szervezetek jónak látják, és a WHO megállapítása szerint az úgynevezett átoltottság, azaz a beoltottak aránya Magyarországon kiemelkedően magas.

Mégis vannak szülők, akik kritikusak a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban. A hazai rendszer egyik fogyatékossága ugyanis, hogy a család gyakran nem kap kellő tájékoztatást a védőoltások esetleges kellemetlen következményeiről. Az oltásokkal szembeni elutasító hozzáállás így elsősorban azon szülőktől ered, akiknek gyermekei egyes oltások beadása után súlyos és - a kellő tájékoztatás hiányában - váratlan tüneteket produkáltak. Ezeket a mellékhatásokat az egészségügy a legtöbbször – érdemi vizsgálat nélkül – csupán véletlen egybeesésnek könyveli el, releváns válasz nélkül hagyva ezzel a család joggal felmerülő kérdéseit. A sokszor homályos vagy félinformációk, a párbeszédek mellőzése és a megválaszolatlan kérdések sokasága pedig kiváló táptalaj az elferdített tényeken, tévhiteken alapuló összeesküvés-elméletek elterjedéséhez.

Életveszélyes lenne a HPV-oltás?

Sikerült elérni, hogy a magyar lánygyermekek nagyjából 80%-a megkapja a HPV elleni védőoltást, annak ellenére, hogy a vakcináról számos rémhír terjeng. Hogy mi az igazság? Egy korábbi cikkünkből megtudhatod!
Libéria - "Vakcinahét", a kanyaró elleni oltást hordják településről településre Forrás: AFP/Zoom Dosso

A nyugati példa

Mint ahogy azt számos nyugat-európai állam példája is jól mutatja, az átoltási arány jellemzően nem a kötelezőség kérdése, sokkal inkább függ az egészségügyi szabályozó rendszerek és a hatóságok állampolgárokhoz való viszonyulásától. Jó példa erre Finnország, ahol egyáltalán nincsenek kötelező védőoltások, mégis a gyermekek 99%-a két éves koráig megkapja a szamárköhögés és a kanyaró elleni oltást. Németországban és az Egyesült Államokban pedig a hatóságok honlapjukon pontról pontra tájékoztatják a családokat az oltásokkal és az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről. Azokban az országokban tehát, ahol az oltások nem kötelező jellegűek, kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy megértessék állampolgáraikkal az egyes betegségekkel szembeni mesterséges immunizáció fontosságát és szükségességét.

Bizonyíték kell, nem ígéret

Persze ahhoz, hogy egy tájékoztatáson alapuló rendszer sikeresebben működjön, mint egy előírásokon alapuló, elengedhetetlen, hogy a lakosság bizalommal forduljon az egészségügyi hatóságok felé. A szülőknek ugyanis, ahogy a jólismert reklámszlogen is mondja, „bizonyíték kell, nem ígéret". Ahhoz, hogy a családok részéről - a gyermekek és az össztársadalom érdekeit is szem előtt tartó - felelős döntések szülessenek, nélkülözhetetlen az egyes vakcináknak és azok (mellék)hatásainak hosszú távú vizsgálata, ezen vizsgálatok kommunikálása, továbbá az oltások hatástanulmányainak rendszeres felülvizsgálata. Hisz, mint azt példák is mutatják, az orvostudomány fejlődése felülírhatja a korábban megalapozottnak hitt tényeket is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.