A pegán, azaz a paleo-vegán diéta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Hívei esznek húst és gabonát is, ám elkerülik a tejtermékeket és a glutént. De miről is szól pontosan ez az étkezés?
Az étrendet dr. Mark Hyman, az egyesült államokbeli Cleveland Orvosi Központ munkatársa nevezte el. A paleolit étrend a tavalyi év egyik legnépszerűbb és legvitatottabb táplálkozási őrülete, a szigorú „ősemberdiéta" azonban lassan átadja a helyet egy újabb, kiegyensúlyozottabb megközelítésnek.
A közösségi médiában egyre több szó esik az úgynevezett pegán diétáról, ami a paleolit és a vegán étrend társításával jött létre, és mindkét tábor tagjai egészséges kompromisszumnak tartják. „A pegán diéta a paleolit alapszabályokba több rostot és némi gabonát vegyít, amitől az egész étrend rostban gazdagabbá válik" – fogalmazott Susie Burrell sydney-i dietetikus az ausztrál Daily Mail hasábjain.
Ami a pegán diéta „őseit" illeti, a paleolit étrend a vadászó-gyűjtögető őseink életmódját kívánja utánozni, mégpedig sok hús, hal, tojás, magvak, csonthéjasok, zöldségek, gyümölcsök és jótékony zsírok felhasználásával, a vegánok pedig csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, tehát gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, csonthéjasokat és magvakat.
A pegán étrend ezekkel szemben fehérjében és rostban egyaránt gazdag alternatívát kínál, ám a tejtermékek, a glutén és a cukor kiiktatásával. „A paleolit étrend hátránya, hogy több mint 200 gramm hús elfogyasztása, főleg vörös húsé, növeli a bélrák kockázatát. A pegán diéta pedig azért lehet veszélyes, mert a szükségesnél kevesebb kalcium szívódhat fel, ami hátrányosan hat a csontok egészségére" – magyarázta Burrell.
Dr. Hyman azonban hozzátette, hogy a pegán étrenddel fogyás, koleszterinszint-csökkentés, illetve a cukorbetegség kockázatának visszaszorítása érhető el.